Az alább olvasható cikk cigánybűnözés és közbiztonság szempontjából legfontosabb részlete:

"Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani Magyarországon a jogállamiságot.

A miniszterelnök a jogállamiság helyreállításának lépései közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán."
(félkövér kiemelés tőlünk)

Vesszük észre... (Konkrét, ezt cáfoló friss anyagok pl. ITT és ITT - a soktucat hasonló mellett.)

Elmondta azt is, hogy, idézem, „a magyar kormány a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel szemben.” Miközben Nyugat-Európában halomra lövik, táborokba zárják, elüldözik, deportálják a cigányokat, a Fidesz legeslegfontosabb feladata a rászízmus meg a Gárda elleni küzdelem. Nem ám a cigánybűnözők elleni, nem – az egyetlen „eredmény”, amit fel tudnak mutatni, és amit azóta is véres kardként hordoznak körbe (kapcsolódó cikk ITT), az az, hogy egy fosztogatót gyorsított eljárásban lecsuktak. A közbiztonság meg romlik, csak romlik, a cigányok meg egyre inkább vérszemet kapnak.

A teljes cikk:

Orbán: Magyarország visszanyerte hangját
Magyarország visszanyerte a hangját - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a külképviselet-vezetői értekezleten. A miniszterelnök a nagyköveteknek tartott beszédében azt mondta: olyan dolgok történtek idén Magyarországon, amelyekre az egész világ felfigyelt.
 
Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2010 különleges év a magyaroknak, mert Európában is ritkának számító nemzeti egység jött létre.

A miniszterelnök véleménye szerint a nagykövetek számára e változás jelentősége az, hogy Magyarország visszanyerte hangját.

A kormány célja nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta: olyan új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól.

Javítani az ország megítélésén

Bár fennállt a veszélye, hogy Közép-Európa szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, a térség sikerrel vészelte át az elmúlt éveket, az unió új tagállamainak együttműködése pedig nem gyengült, hanem éppen ellenkezőleg, erősödött a közelmúltban - emelte ki Martonyi János külügyminiszter a külképviselet-vezetők értekezletén hétfőn Budapesten.

A miniszter azt mondta: a világsajtóban megjelenő hírekkel ellentétben a közép-európai országok között nemcsak konfliktusok vannak, hanem szoros együttműködés is. Ez az együttműködés a jövőben erőteljesebb, "tágabb és több irányú" lesz - tette hozzá. Hasonlóan fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer is a tárcavezető szerint.

Az unióról szólva a külügyminiszter kijelentette: az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni.

A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy "az elveszített presztízs országa" jelentette ki a tárcavezető. Hozzáfűzte: a jövőben a nagykövetek teljesítményét többi között az alapján mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő "Magyarországot becsmérlő hírekre" miként reagálnak.

Orbán Viktor a nagyköveteknek azt mondta: a válság valójában egy új világrend létrejöttének - Magyarország és Európa számára kedvezőtlen - gazdasági kísérőjelensége.

Hozzátette: a következő időszakban a Nyugat gazdasági súlya egyre csekélyebb lesz, Magyarországnak azonban arra kell törekednie, hogy ebben a környezetben is növelje gazdasági szerepét.

Mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre a magyar politikai élet - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor az általa vezetett kabinetet centrista kormánynak nevezte.

A kormányfő úgy fogalmazott, van egy radikális baloldali és egy szintén radikális jobboldali ellenzék, így a rendszer stabilitása adott.

Orbán Viktor szerint Magyarország sikerességéhez emellett a magyarok észjárására, az ország földrajzi fekvésére, valamint az állam hatékonyságára kell építeni.

Az eddiginél bátrabb, támadóbb, kezdeményezőbb jellegű külpolitikát vár a miniszterelnök. Ennek a bátor és kezdeményező szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon is - tette hozzá.

Orbán Viktor rámutatott: Magyarországnak érdeke volt a valutaalappal kötött megállapodás, hangsúlyozta azonban, hogy az kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai együttműködés.

Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk - hangsúlyozta.

A kormány célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani Magyarországon a jogállamiságot.

A miniszterelnök a jogállamiság helyreállításának lépései közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: világossá tették, hogy semmilyen szerveződés - akárhogy is hívják - nem bonthatja meg az állam demokratikus erőszak-monopóliumát.

Szólt a médiáról is, és kiemelte, a legfontosabb, hogy a magyar médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend - mondta.

Orbán Viktor kijelentette azt is, a magyar kormány a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel szemben.