Keresetet nyújtottak be az Egyesült Államokban Németország és egy berlini múzeum ellen a "vészkorszak áldozatául esett német zsidó műkereskedők leszármazottai" olyan értékes középkori egyházi kincsek visszaszolgáltatása ügyében, amelyeknek becsült értéke nagyjából 220 millió euró, és amelyek tulajdonjogáért régóta húzódó vita folyik az "örökösök" és a német állam között.
Zoom
A helyi idő szerint hétfő délután, a washingtoni kerületi bíróságon benyújtott kereset a műkereskedők örököseinek legújabb próbálkozása az úgynevezett Welfenschatz-kincsek - más néven Guelph-kincsek - "visszaszerzésére". A leszármazottak indoklása szerint felmenőiknek "nem volt más választásuk, mint értéken alul eladni a keresztény műkincseket a náci kormánynak".
Nicholas O'Donnell ügyvéd szerint a keresetben arra kérik a washingtoni bíróságot, hogy a gyűjteményt 1935-ben birtokló csoport két leszármazottját nyilvánítsa a műkincsek jogos tulajdonosának. A keresetben a brit Alan Philippet és az amerikai Gerald Stiebelt nevezték meg felperesként.
"Minden olyan, 1935-ben megvalósult ügylet, amelyben az eladók oldalán zsidók, a vásárlók oldalán pedig a náci állam állt, érvénytelen üzletkötésnek minősül" - fogalmazta meg O'Donnell.
A berlini múzeumokat felügyelő alapítvány szerint azonban a műkereskedőket nem kényszerítették a kincsek eladására. Az intézmény egyebek között azzal érvel, hogy a gyűjtemény nem is Németországban, hanem Amszterdamban volt az eladás idején.
A német kormány által létrehozott illetékes bizottság tavaly arra a megállapításra jutott, hogy a kincseknek Németországban kell maradniuk. Állásfoglalásában akkor rögzítette: hosszasan vizsgálva az eladás menetét arra a következtetésre jutott, hogy az nem üldöztetésből eredő kényszerített eladás volt. A testület ajánlásai nem kötelező jellegűek, de az ilyen vitás kérdésekben a felek gyakran elfogadják őket.
Az alapítvány elnökét, Herrmann Parzingert ezért meghökkentette a kereset benyújtásának híre. Monika Grütters német kulturális államminiszter sajnálattal fogadta a fejleményeket és közleményében "nehezen felfoghatónak" nevezte az örökösök lépését.
O'Donnell szerint azonban a testület tavalyi ajánlása "hibás" volt, és ügyfelei azért döntöttek úgy, hogy Washingtonban nyújtják be keresetüket, mert úgy érzik, hogy a külföldi államok immunitásáról szóló törvény nyomán "az Egyesült Államok szövetségi bíróságai a legalkalmasabbak az ilyesfajta tulajdonjogi ügyek rendezésére". Az 1976-os jogszabály értelmében az amerikai állampolgárok védelmében külföldi által okozott sérelem esetén perelhető egy másik ország - vagy annak hatósága - az amerikai bíróságon.
A helyzetet bonyolítja, hogy a gyűjteményt időközben nemzeti kulturális kincsnek nyilvánították, ami azt jelenti, hogy a tárgyak többé nem hagyhatják el az országot a kulturális államminiszter engedélye nélkül.
A Welfenschatz-kincsek a braunschweigi katedrális gyűjteményéből származnak, a drágakövekkel és gyöngyökkel kirakott arany- és ezüstkeresztek, oltárok és más relikviák a középkori kézművesség remekei. A legrégebbi tárgyak több mint 800 évesek. A műkincsek értéke a becslések szerint elérheti a 220 millió eurót.
Zoom
A 82 darabból álló gyűjteményt egy braunschweigi herceg 1929-ben eladta frankfurti zsidó műkereskedők egy csoportjának, azok pedig a gazdasági világválság idején nem tudták értékesíteni a relikviákat. Az 1930-as években a gyűjtemény fele még a tulajdonukban volt, és 1935-ben a megmaradt 42 műtárgyat eladták a porosz államnak, amelynek vezetője Hermann Göring volt. A kincseket az 1960-as években állították ki Berlinben, jelenleg a város Iparművészeti Múzeumában láthatók.
(MTI nyomán)