A ZDF országos köztelevízió Politbarometer nevű kutatássorozatának augusztus 31-én és szeptember 1-jén felvett adatai szerint a szociáldemokrata párt (SPD) a szavazatok 28 százalékára számíthat, a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson szerzett 35,6 százalék után.

A CDU a szavazatok 22 százalékát szerezheti meg, támogatottsága 1 százalékponttal gyengülhet a 2011-es 23 százalékhoz képest. Az volt a párt eddigi legrosszabb eredménye a tartományban, amely a pártelnök szűkebb politikai hazája: Angela Merkel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson 1990 óta mind a hét alkalommal Mecklenburg-Elő-Pomerániában szerzett mandátumot, a tartomány északi, tengerparti térségében fekvő egyik egyéni választókerületben.

Merkel befogadási agyrémével egyre tovább amortizálja pártját

A Landtag-választáson az AfD szintén 22 százalékot szerezhet, a Mecklenburg-Elő-Pomerániában újonc párt így a 2006 óta az SPD kisebbik koalíciós partnereként kormányzó CDU-val megegyező támogatottsággal kerülhet be a schwerini tartományi gyűlésbe.

Az SPD-től balra álló Baloldal - az egykori NDK-s állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódpártja és nyugati baloldali tömörülések egyesüléséből 2007-ben létrejött politikai erő - támogatottsága a 2011-es 18,4 százalékról 13 százalékra gyengülhet.

A Zöldek 6 százalékot szerezhetnek, az öt évvel ezelőtti 8,7 százalék után.

A schwerini Landtagba 17 párt készül. Az 5 százalékos küszöböt az SPD, a CDU, az AfD, a Baloldal és a Zöldek mellett más várhatóan nem lépi át. Jelentősebb támogatottsággal még a liberális FDP rendelkezik, de csak 3 százalékon áll a Politbarometer-kutatás szerint. Az összes többi induló együttvéve a szavazatok 6 százalékát szerezheti meg. Ez azt is jelenti, hogy kiesik a Landtagból a széles körben neonácinak tartott, és tartományi törvényhozási képviselettel kizárólag Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendelkező Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), amely 2011-ben még 6 százalékot szerzett.

Az SPD listavezetője, Erwin Sellering tartományi miniszterelnök szerint Angela Merkel felelős az AfD előretöréséért. A választók "teljesen egyértelműen" a kancellár "menekült"politikája miatt fordultak az újonc - 2013-ban alapított - párthoz - mondta a szociáldemokrata politikus a ZDF-nek. Hozzátette: a kampányban arról igyekezett meggyőzni a választókat, hogy helyi ügyekről és nem az országos politikáról szól a választás, azonban a migránskérdés nagyon elbizonytalanította az embereket, és provokálja őket, hogy Angela Merkel az egyedüli helyes álláspontnak állítja be a migránsválságról alkotott felfogását.

Angela Merkel az AfD-ről az RTL kereskedelmi televíziónak pénteken azt mondta: arra kéri a mecklenburg-elő-pomerániai választókat, hogy olyan pártra szavazzanak, amely hozzájárul az emberek gondjainak megoldásához. "Számomra az AfD nem tartozik ezen pártok közé" - mondta a kancellár.

Leif-Erik Holm az AfD listavezetője

Az AfD az egykori NDK területén fekvő tartományban rendezendő helyi törvényhozási választást a keletnémet pártállami rendszer lebontásával állítja párhuzamba. Leif-Erik Holm listavezető és Frauke Petry, a párt országos társelnöke az AfD tartományi szervezetének honlapján is közzétett felhívásukban kiemelték: 1989 megmutatta, hogy együttes erővel mozgásba lehet lendíteni a dolgokat. "Van alternatíva az egységpártok és a tömeges bevándorlás helyett" - hangoztatták.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke, Holger Münch egy szombati lapinterjúban úgy vélte, az AfD "szalonképessé tette az idegenellenességet" a német társadalomban". A legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv vezetője a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van az AfD-nek az interneten tapasztalható jobboldali uszításban, kifejtette, hogy a párt "ideológiai táptalajt" kínál, és a "legalitás látszatát kölcsönzi" az ilyen tevékenységhez, így sok uszító úgy érzi, hogy "társadalmi keretek között mozog".

A "menekült"ügy és szélesebb értelemben a bevándorlás annak ellenére fontos téma Mecklenburg-Elő-Pomerániában, hogy az ország északkeleti részén fekvő tartományban rendkívül kevés menedékkérő, illetve külföldi él. A tavalyi 1,1 millióból az MTI megfogalmazása szerint csupán mintegy 20 ezer menedékkérő került Mecklenburg-Elő-Pomerániába, ahol a külföldi állampolgárok aránya 3,7 százalékos, míg az országos átlag 10,5 százalék.

Az 1,6 millió lakosú, 23 ezer négyzetkilométer területű, ritkán lakott - négyzetkilométerenként 70 fős népsűrűségű - Mecklenburg-Elő-Pomeránia a legkevésbé fejlett tartományok közé tartozik. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. Főleg a viszonylag kevés munkalehetőségnek tulajdonítható, hogy a tartomány lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta.

A szavazókorú mecklenburg-elő-pomerániai népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF-nek, 1133 ember megkérdezésével.

(MTI nyomán)