Putyin az NBC tudósítójának, Megyn Kellynek adott interjúban beszélt erről azután, hogy csütörtöki évértékelő beszédében újfajta hadászati fegyverek kifejlesztését jelentette be, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi rendszerekről szóló, 1972-es ABM-szerződésből. Putyin a radarok számára láthatatlan atommeghajtású manőverező robotrepülőgép, nagy hatótávolságú, Kinzsal (Tőr) nevű hiperszonikus rakéta, továbbá egy új, Szarmat típusú nehéz interkontinentális ballisztikus (ICBM) rakéta, illetve atomtöltettel is felszerelhető nagy hatótávolságú mélyvízi drón kifejlesztéséről beszélt.

Az NBC felhívja a figyelmet arra, hogy szakértők szkeptikusan fogadták Putyin bejelentését, mert beszéde közben nem mutattak be valós tesztet ICBM-fegyverrel. Putyin kitérő választ adott arra a konkrét kérdésre, hogy Oroszország sikeres kísérletet hajtott-e végre atomhajtású ballisztikus interkontinentális rakétával? "Minden egyes fegyverrendszer, amelyről ma (csütörtökön) beszéltem, könnyen kitér a rakétavédelmi rendszerek elől, és elkerüli őket" – mondta Putyin. Hozzátette, hogy egyesek közülük még "finomhangolásra és kidolgozásra" várnak, mások pedig már a hadsereg rendelkezésére állnak, és készek a bevetésre.

"A kísérletek mindegyike sikeres volt, csak ezek fegyverrendszerek a készültség bizonyos szakaszában vannak. Egy közülük már hadrendbe van állítva, a hadsereg rendelkezésére áll" – mondta Putyin az interjúban, amelyből az NBC csütörtökön egyelőre csak részleteket közölt. Az NBC újságírója azt firtatta, hogy a parlament két háza és az orosz politikai élet meghatározó személyiségei előtt elmondott évértékelő beszéde tekinthető hidegháborús csatakiáltásnak, illetve fegyverkezési verseny folyik-e az Egyesült Államok és Oroszország között?

"Az én meglátásom szerint azok, akik a hidegháború kezdetéről beszélnek, valójában nem elemzők, ők propagandával foglalkoznak. Amennyiben ön fegyverkezési versenyről kérdez, hát az pont akkor vette kezdetét, amikor az Egyesült Államok kilépett az ABM-szerződésből" – szögezte le Putyin, akinek szavai csak angol fordításban hallhatók.

Az orosz elnök rámutatott arra, hogy együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak rakétavédelmi rendszerek közös fejlesztéséről, de ezt elutasították, ezért Oroszország legjobb érdekeit szolgálva kellett cselekednie. "A nagyhatalmaknak – ahelyett, hogy fenyegetéseket kreálnak egymásnak –, közös erőfeszítéseket kell tenniük a terrorizmussal szembeni védelemre" – mondta Putyin.

Az általa egyedülállóként jellemzett új fegyverrendszerek kifejlesztését Putyin azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok többszöri figyelmeztetés ellenére kilépett a Moszkva által a hadászati paritás alapjának tekintett, 1972-ben megkötött rakétavédelmi (ABM) szerződésből.

"Velünk senki sem akart tárgyalni, ránk senki sem hallgatott" – jelentette ki a parlament két háza és az orosz politikai élet meghatározó személyiségei előtt az elnök, miközben az új fegyverrendszerek működését óriáskivetítőkön mutatták be.

Putyin azt állította, hogy az új fegyverrendszerek nem sértik a meglévő fegyverzetkorlátozási egyezményeket, és az új eszközök jellemzőit Moszkva a szerződések értelmében meg fogja osztani a Nyugattal. Az orosz elnök egy nukleáris meghajtású, "korlátlan hatótávolságú" manőverező repülőgép, egy nagy sebességű, nukleáris robbanótöltet hordozására alkalmas víz alatti drón, egy Kinzsal (Tőr) névre elkeresztelt, légi indítású, több mint 2 ezer kilométeres hatótávolságú hiperszonikus rakéta és a Szarmat típusú új, több robbanótöltet szállítására alkalmas ballisztikus nehézrakéta kifejlesztéséről tett bejelentést. Sikerekről számolt be a lézerfegyverek kifejlesztése terén is. Mint mondta, Oroszország kikísérletezte és elkezdte az Avantgard kódnevű, új elveken alapuló hadfelszereléssel ellátott, manőverező robotrepülőgépek blokkját indító hadászati rakétarendszer sorozatgyártását.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, és katonai erejének növekedése a béke garanciája. Kijelentette, hogy Oroszország az ellene és a szövetségesei ellen indított nukleáris támadásra haladéktalanul válaszolni fog, "efelől senkinek ne legyen semmilyen kételye".

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország nem tervezi növelni katonai kiadásait, Gyenyisz Manturov, a pénzügyi tárca vezetője pedig közölte, hogy a Putyin által említett eszközök részei a 2027-ig szóló orosz fegyverkezési programnak.

Putyin az önmaga által vízválasztó jellegűnek jellemzett beszédében azt ígérte, hogy a következő elnöki mandátum végére Oroszország egyike lesz a világ öt vezető gazdaságának. Szavai szerint a szegénység szintje hat év alatt a jelenlegi felére csökken, az egy főre eső hazai össztermék (GDP) másfélszeresére nő, a szabadságot pedig minden tekintetben kiterjesztik Oroszországban. "Az előrehaladás, a dinamikus fejlődés érdekében minden szférába ki kell terjesztenünk a szabadságot és meg kell erősítenünk a demokratikus intézményeket, a helyi kormányzatokat, a civil társadalom struktúráit, a bíróságokat" – mondta.

Az orosz elnök az elmaradást nyilvánította Oroszország fő ellenségének. Hangsúlyozta, hogy az ország stabil makrogazdasági helyzete lehetővé teszi számára az áttörést a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelkedése felé az önálló fejlődés útján. Szavai szerint az elmaradottság a szuverenitás elvesztéséhez vezethet. Az elnök szerint a munka termelékenységének évi legkevesebb 5 százalékkal kell növekednie, hogy Oroszország egy évtized alatt elérje a világ vezető gazdaságainak színvonalát.

Putyin azt mondta, hogy a következő évtized végére Oroszországnak az országok azon klubjához kell tartoznia, amelyben a várható élettartam meghaladja a 80 évet. Ez a mutató tavaly 73 év volt. Az orosz Központi Választási Bizottság közölte, hogy Putyin majd kétórás, az állami televíziók által élőben közvetített beszédét nem tekinti választási agitációnak. Oroszországban március 18-án tartják az elnökválasztást.

Teljesen hiteltelennek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverekre vonatkozó terveit Robert Schmucker német rakétaszakértő csütörtökön.

Oroszország egy ideig még nem lesz képes arra, hogy atommeghajtású manőverező robotrepülőgépet fejlesszen ki - vélekedett a müncheni műszaki egyetem oktatója. "Túl nehéz lenne a szerkezet. Nem tudom elképzelni, hogy egy kis repülő atomreaktor képes lenne" elég üzemanyagot biztosítani működéséhez - magyarázta.

A kutatók évtizedek óta vizsgálják a fenti lehetőséget - mondta Schmucker. Az atommeghajtású manőverező robotrepülőgép előnye a hosszú élettartam lenne. Működési elve a következő: egy a szárnyas rakétához csatolt reaktor annyi energiát termelne, amennyivel a fegyver sokáig és nagy sebességgel képes lenne az ellenséges radarok által észlelt magasság alatt repülni. Az elképzelések szerint a nehezen kivédhető támadóeszköz a világ bármely pontján bevethető lenne. "Akár napokig is képesek lennének repülni" - mutatott rá a szakértő.

Schmucker politikai erőfitogtatásnak nevezte Putyin terveit. Az oktató a hiperszonikus rakéták kifejlesztéséről szóló bejelentést is puszta agyszüleménynek tartja. Időről időre szárnyra kapnak olyan hírek, amelyek szerint Oroszország és Kína nagy előrelépést tett a hiperszonikus fegyverek fejlesztése terén, azonban ezeknek nem hihetünk - vélekedett.

A hangsebesség ötszörösénél kezdődő hiperszonikus tartományban az anyag hihetetlen terhelésnek van kitéve, a tesztelés pedig elképzelhetetlenül drága - érvelt Schmucker.

Putyin csütörtöki évértékelő beszédében az ellenség által felderíthetetlen és elfoghatatlan, manőverező nukleáris fegyverek kifejlesztéséről számolt be. Ezek között szerepelt a Kinzsal (Tőr) névre keresztelt légi indítású, több mint 2 ezer kilométeres hatótávolságú hiperszonikus rakéta, valamint az atommeghajtású manőverező robotrepülőgép is. Putyin állítása szerint az előző év végén már mindkét fegyvert tesztelték.

Dana White, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint a Pentagont nem érte meglepetésként Putyin bejelentése. White rámutatott, hogy Moszkva régóta fejleszti ezeket a fegyvereket, így az Egyesült Államok már számolt velük. "Biztosítjuk az amerikai népet, hogy teljesen felkészültünk" - tette hozzá a szóvivő.

White leszögezte, hogy az amerikai rakétaelhárítás sohasem Oroszországról szólt. Az Egyesült Államok következetesen azzal érvel, hogy az Európában telepített rakétaelhárító rendszerek nem Moszkva ellen irányulnak, hanem az Irán és Észak-Korea jelentette fenyegetést hivatottak kivédeni.

(MTI nyomán, videók: CNN, Vesti)