2019. augusztus 21., szerda, Hajna, Kemenes napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
10:56 A baloldallal tárgyal az Öt Csillag Mozgalom10:48 Tucatnyi műtét vár még a szétválasztott bangladesi sziámi ikrekre10:05 Igazi friss utánpótlás érkezett Merkelisztánba09:33 "Nagyon magas szintű venezuelai személyiséggel" folytatnak tárgyalásokat a jenkik08:58 Szombaton kezdődik a hivatalos kampány08:15 Egy olasz ügyésznek "köszönhetően" partizándalokat énekelve vonultak le a hajóról a néger megszállók07:48 Trump bedurcizott: ha nem adják el neki Grönlandot, akkor nem is megy Dániába07:31 A Lukoil lezárta részvény-visszavásárlási programját06:55 Ökológiai szégyendíjra jelölték a svájci levegő ázsiai exportját22:03 A feketeseggű zsidó21:53 Merkel elutasította a brit miniszterelnök követelését21:18 El-Ászád katonái bevonultak a stratégiailag fontos Hán Sejhún városba20:52 Kurd forrongás Törökországban - a rendőrség vízágyút és könnygázt vetett be20:15 Leálltak a nukleáris mérőállomások az orosz robbanás után19:15 Lelőttek egy buszt hatalmába kerítő túszejtőt Rio de Janeiróban
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Egyiptom: akár 2030-ig is hatalmon maradhat az elnök

Reklám

Jóváhagyták az egyiptomi népszavazáson voksolók az elnöki mandátum meghosszabbítását is magában foglaló alkotmánymódosító javaslatokat - közölték kedden egyiptomi választási tisztségviselők.
A módosítások értelmében akár 2030-ig hatalmon maradhat Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök. Bírálói szerint a javaslatokkal bebetonozzák Szíszi tekintélyuralmát, nyolc évvel a Hoszni Mubarak autokrata rendszerét megdöntő demokráciapárti felkelés után.
Lasín Ibráhim, az egyiptomi választási hatóság vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a választók 88,83 százaléka voksolt az alkotmánymódosításra. A háromnapos, szombattól hétfőig tartó népszavazáson a részvételi arány 44,33 százalékos volt. Az északkelet-afrikai arab országban mintegy 61 millió volt a választásra jogosultak száma.
A kormánypárti média mellett üzletemberek és törvényhozók kampányoltak az alkotmánymódosítások elfogadása és a magas részvételi arány mellett, ingyenes szállítást vagy ételosztást kínálva, miközben a hatóságok bírsággal fenyegették a referendumot bojkottálókat.
Az alkotmánymódosító javaslatok elutasítása mellett kampányoló ellenzéki pártok csekély befolyással bírnak a Szíszi támogatóival szemben a parlamentben, amelyben kétharmados többséggel hagyták jóvá az említett alkotmánymódosító javaslatokat áprilisban.
A helyi médiát is a kormánypárti kommentátorok túlsúlya uralja, a hatóságok pedig a független médiaorgánumok és emberi jogi csoportok által működtetett weboldalak százait zárolták. A Human Rights Watch (HRW) és a Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ) nevű jogvédő szervezetek az alkotmánymódosító javaslatok visszavonására sürgették az egyiptomi kormányt, azt állítva, hogy azok egy még inkább tekintélyelvű uralom felé terelik az országot.
Az elfogadott javaslatok között szerepel egyebek mellett az elnöki megbízatás meghosszabbítása négyről hat évre, és – korábbi hírügynökségi jelentések szerint - egy olyan, a különböző igazságügyi intézmények működését összehangoló legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amelyet az államfő vezet majd.
A változtatások között szerepel az is, hogy az államfő egy vagy több alelnököt is kinevezhet.
Elnöki jogkörbe kerül a főügyész, valamint az alkotmánybíróság elnökének kinevezése is. Eddig a taláros testület döntött a bíróság elnökének személyéről, de a mostani módosítás államfői jogkörbe utalja a kérdést azzal, hogy a távozó alkotmánybírósági elnök öt legidősebb helyettese közül választhat.
Az elnöknek eredetileg mostani, második elnöki mandátuma lejárta után kellene távoznia hivatalából 2022-ben, de a parlament megszavazta, hogy 2024-ig hatalmon maradhasson. Az alkotmánymódosítások azt is lehetővé teszik számára, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztásokon, így akár 2030-ig is hivatalban lehet.
A jelenlegi egyiptomi alkotmányt 2014-ben fogadták el, egy évvel az után, hogy 2013-ban a hadsereg Szíszi vezetésével elmozdította Mohamed Murszi iszlamista elnököt a hatalomból. Az alkotmánymódosítás támogatói szerint a javaslatokra Egyiptom hosszú távú stabilitása miatt van szükség, amelyet megingatott a 2011-es felkelést követő felfordulás és a Murszi elmozdítását követő iszlamista támadások sora. A 2011-es egyiptomi felkelés döntötte meg Hoszni Mubarak mintegy 30 éves autokrata rendszerét.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready