Az úgynevezett "Miri-klán" kurd származású vezetőjét, Ibrahim Mirit júliusban toloncolták ki Brémából Bejrútba, az állampolgárság szerinti hazája, Libanon fővárosába, és nem kevesebb mint hét évre kitiltották Németországból. Azonban a büntetett előéletű férfi alig száz nap múlva, október végén már vissza is tért, ügyvédje tájékoztatása szerint embercsempészek segítségével, és egyelőre jogszerűen nem tudják újra kitoloncolni, mert azon nyomban benyújtotta a menedékjog iránti kérelmet.

Ibrahim Miri jelenleg Brémában várja ún. "kitoloncolási őrizetben", hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elbírálja kérelmét. A hatóság még a héten dönt az ügyben, és minden bizonnyal elutasítja a kérelmet. Azonban Ibrahim Miri tovább húzhatja a Németországban töltött időt azzal, hogy jogi úton támadja meg a döntést, így bíróságon folytatódhat az ügye.

Az ügyben a Bildnek Horst Seehofer is dörgedelmes nyilatkozatot tett; a szövetségi belügyminiszter szerint ez az ügy a demokrácia önvédelmi képességének próbája, és ha nem sikerül érvényesíteni a jogállamiság elveit, elenyészik a menekültügyi rendszerbe vetett lakossági bizalom.

A tárcavezető elmondta, hogy utasította a szövetségi rendőrséget, hogy valamennyi határszakaszon erősítsék meg az ellenőrzést. Ez azt is jelenti, hogy előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhetnek az átkelőknél, és a határtól számított 30 kilométeres övezetben ideiglenes ellenőrző pontokat állíthatnak fel, amelyeknél szúrópróbaszerűen, jogsértés gyanúja nélkül is bárkit feltartóztathatnak.

Bevezetik a többi között azt is, hogy kitoloncolási őrizetbe kell venni mindazokat, akik kitiltásuk ellenére visszatérnek Németországba, hogy menedékjogi kérelmet nyújtsanak be. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) további lépéseket is sürget, az ellenzéki párt szerint el kell érni, hogy a Németországból kitoloncolt és kitiltott személyek ne kérhessenek menedékjogot.

A 46 éves Ibrahim Miri gyermekkorában került családjával Törökországból Libanonba, ahonnan a nyolcvanas években az akkori Nyugat-Németországba emigráltak. Miri az északnémet kikötővárosból, Brémából kiindulva szervezte meg több nagyvárosban tevékenykedő kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetét. A sajtóban csak "Miri-klán"-ként emlegetett banda vezetőjeként több tucat bűncselekményért felelős, 2013-ban hat év szabadságvesztésre ítélték, miután egy közúti ellenőrzésen több kilogramm kábítószert találtak luxusautója csomagtartójában.

Mirit gyébként különböző törvénysértések miatt már régesrég ki kellett volna toloncolni Németországból; azonban 2006-ban azért nem érvényesíthették a végzést a hatóságok, mert Miri hivatalosan hontalan volt. A szövetségi rendőrség vezetője, Dieter Romann az úgynevezett klánbűnözés elleni küzdelem erősítésének részeként az idén személyesen tárgyalt libanoni illetékesekkel, hogy a kurd férfit ismerjék el a közel-keleti ország állampolgáraként, és fogadják őt vissza.

Az általánosan klánoknak nevezett, általában több ezer főt tömörítő szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból az izraeli és szíriai intervencióval súlyosbított polgárháború (1975-1990) borzalmai elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre pedig nem vonatkozott az iskolakötelezettség, így azután sokuk számára "kézenfekvő volt a bűnözés", mint "alternatív életmód". A klánok jelenleg is aktívak, főleg a zsarolásban, a védelmi pénzek behajtásában, illetve a prostitúcióban jeleskednek. Jelenlétük leginkább Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira és Berlin nyugati részére jellemző.

(MTI - Index nyomán)