A beszámoló szerint Sedat Önal külügyminiszter-helyettes Törökország nemtetszését fejezte ki a nagykövetnek az amerikai döntés miatt.

Az ankarai külképviselet szóvivője pénteken azt közölte az Anadoluval, hogy az amerikai vezetés álláspontja nem változott az ügyben. Rámutatott: Washington véleményét Donald Trump amerikai elnök áprilisi nyilatkozata tükrözte.

A török állami hírügynökség felidézte, hogy Trump "az 1915-ös eseményekre" vonatkozóan április 24-én tett nyilatkozatában nem a népirtás szót, hanem helyette a "nagy csapás" kifejezés örmény megfelelőjét használta.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtök éjszaka hivatalos Twitter-fiókján elítélte és elutasította a szenátus döntését, amely szerinte egy torz történelemfelfogást kicsinyes politikai érdekek eszközéül használ fel. Hozzátette: ez az érvénytelennek tekintett döntés sem politikai, sem katonai, sem gazdasági területen nincs hatással Törökország jogos és határozott kiállására.

Később Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter írt ugyancsak a mikroblogjára. "Azok, akik a történelmet politikai célból használják, gyávák, mert nem mernek szembenézni a tényekkel" - fogalmazott.

Fuat Oktay török alelnök pénteken Twitter-fiókján arra hívta fel a figyelmet, hogy a török archívumok nyitva állnak a tudósok és a történészek előtt.

A csütörtöki washingtoni döntést a kongresszus felsőháza egyhangúlag szavazta meg.

A határozati javaslat szövege "az örmény népirtás megemlékezésére" szólított fel, és leszögezte, hogy "visszautasítandó minden kísérlet, amely az amerikai kormányt az örmény népirtás tagadásához társítja". A megszavazott határozat nem törvény, azaz nem kötelező érvényű.

Az amerikai képviselőház október végén nem egyhangúlag, de 405:11 arányban, elsöprő többséggel szavazta meg az örmény népirtás elismerését kimondó határozatot.

Ankara a mai napig nem ismeri el, hogy 1915 és 1917 között az ottomán török birodalom mintegy másfél milliónyi örményt tervszerűen és szervezetten lemészárolt.

(MTI)