„Szó volt arról az EU-alapról is, amely támogatná Európa eltávolodását a széntől. Helyesnek tartjuk, hogy az egyes országok a szénalapú energiáról áttérjenek a környezetkímélőbb energiaforrásokra. Ausztria számára nagyon fontos, hogy az atomenergia ne kapjon támogatást, s ezekből a pénzekből a megújuló energiaforrásokat támogassák” – hangsúlyozta Sebastian Kurz a találkozó utáni sajtóértekezleten.

A négy visegrádi ország közül Csehország, Szlovákia és Magyarország szeretné megerősíteni az atomenergia szerepét az energetikai iparában. Velük ellentétben Ausztria azon igyekszik, hogy Európában teljesen kiiktassák az atomerőműveket az energiaiparból.

„A célokat illetően más úton járunk, mint a visegrádiak” – szögezte le az osztrák kancellár.

Kurz ugyanakkor nem lát problémát abban, hogy a szomszédos országok bizonyos dolgokban egyetértenek, másokban pedig nem. A kancellár kijelentette: büszke arra, hogy Ausztria lesz az első olyan állam, amely teljes mértékben feladja a szénalapú energiatermelést.

A négy visegrádi országnak és Ausztriának sok a közös érdeke, és együtt többet tudnak elérni, mint külön-külön – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök.

Andrej Babis szerint a tanácskozáson a kormányfők egyebek között megvitatták, hogyan képzelik el az új Európai Bizottság működését és az Európai Unió klíma- és energiapolitikáját, a kitűzött célok elérhetőségét, valamint a migrációs problémák megoldásának lehetőségeit.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nagyon fontosnak minősítette a gazdasági kérdéseket, az Európai Unió versenyképességének a növelését és az illegális migráció megfékezését. „Ezek rendkívül fontos, európai súlyú ügyek” – szögezte le Morawiecki.

A cseh miniszterelnök szerint a migrációs problémát rendszerszinten kell megoldani, és a tagállamoknak egyedül kell eldönteniük, kit fogadunk be, és kit nem. Hasonlóan fogalmazott Peter Pellegrini szlovák kormányfő is. „A migráció kérdésében a visegrádi országok közös állásponton vannak” – mondta Pellegrini újságíróknak.

Babis szót emelt az Európai Unió aktívabb külpolitikája, a szervezet bővítése mellett, s a nyugat-balkáni országok mihamarabbi európai integrációja érdekében. „Szükséges, hogy az Európai Uniónak megfelelő stratégiája legyen a bővítésre” – jegyezte meg.

A politikusok a tanácskozás előtt virágcsokrokat helyeztek el a Nemzeti Múzeum előtti Jan Palach-emlékhelyen. Jan Palach egyetemistaként 51 éve, 1969. január 16-án a múzeum előtt felgyújtotta magát, hogy Csehszlovákia szovjet megszállása elleni tiltakozásra ösztönözze az ország lakosságát.

A húszéves egyetemista három nap múlva belehalt sérüléseibe, s temetésén több százezer ember vett részt. A rendszerváltás előtti években tilos volt nyilvánosan megemlékezni az egyetemista haláláról, tettének indítékairól.

(MTI)