Oroszország tovább élezi az amúgy is érzékeny diplomáciai viszonyt Varsóval: a védelmi miniszter legutóbb arról írt, hogy a lengyel ellenállók annak idején „zsidókat semmisítettek meg”.
Nem lankad az orosz-lengyel diplomáciai viszály, aminek lángját pénteken Oroszország védelmi minisztere lobbantotta fel újra, mikor a tárcavezető Varsó szovjet elfoglalásának évfordulójára emlékezett.
 A katyni mészárlásukhoz is voltak szovjet "dokumentumok" (forrás: Wikimedia Commons) |
Nyilvános bejegyzésében az 1944-es varsói felkelést irányító lengyel ellenálló csapatokat vádolta a „zsidók megsemmisítésével”, és „náci” koncentrációs táborokról készült képek mellett különböző dokumentumokat, szovjet beszámolókat tartalmazó felületet osztott meg.
A dokumentumok azt igazolják, hogy az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) megsemmisítette az életben maradt ukránokat és zsidókat a városban, miközben olyan szovjet tiszteket tartott fogva, akik megmenekültek a német börtönökből
— írta a minisztérium vezetője. Történészek máig vitatkoznak a Honi Hadsereg szerepén, de leginkább az a konszenzus, és a Jad Vasem is azt írja, hogy a Hadsereg segítette a zsidókat, a gettólázadás és az 1944-es varsói felkelés idején is.
Szintén pénteken, Lengyelország külügyminisztériuma is megszólalt a témában, és „felszabadítás szabadság nélkül” címmel indított kampányt a Twitteren, azt állítva, hogy a Vörös Hadsereg megérkezése nem hozott valós szabadságot Lengyelország számára az 1940-es évek közepén.
A The Times of Israel emlékeztet: az ellenállási mozgalom szerepe kiemelten érzékeny témának számít Lengyelországban, ahol a Honi Hadsereg katonáit hősként ünneplik.
A lengyel vezetőket feldühítették Vlagyimir Putyin közelmúltban tett megjegyzései is, amelyek szerint a második világháború kitörésében Lengyelországnak is volt felelőssége.
Az Európai Parlament ugyanis szeptemberben hozott egy határozatot, amely az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop paktumot hibáztatta a második világháború nyolc nappal későbbi kitöréséért. Putyin az EP állásfoglalását „minden alapot nélkülöző és szégyentelen hazugságnak” nevezte, és azzal vádolta Lengyelországot, hogy a háború alatt összejátszott Hitlerrel.
„Ez nyilvánvaló a dokumentumokból, levéltári anyagokból” – állította Putyin Moszkvában, a Védelmi Minisztériumban mondott év végi beszédében. Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban Putyin állításait történelemhamisításnak nevezte, és utalt a Szovjetunió és a náci Németország közötti szövetségre Lengyelországgal kapcsolatban.
A megromlott kapcsolat egy izraeli emlékkonferenciát is érint. Jeruzsálemben január 23-án, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából, a Jad Vasemben tartják meg a Holokauszt Világfórum megemlékezést. A meghívott államok képviselői közül beszédet a szervezők kérésére a házigazda izraeli vezetők, a II. világháborús szövetséges hatalmak képviselői, valamint a német elnök fog tartani.
A rendezvényen való részvétel visszaigazolását halogató Andrzej Duda lengyel elnök nemrég egy sajtótájékoztatón bejelentette: nem vesz részt a megemlékezésen, azzal indokolva távolmaradását, hogy míg Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok vezetői beszédet mondhatnak, Lengyelország nem kapott ilyen felkérést.
A lengyel elnök bojkottja sokak szerint csak ürügy volt a távolmaradásra: a valódi ok egyrészt a lengyel-orosz vita, másrészt a hűvös lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatokban keresendő.
(Neokohn nyomán)
