Az összetűzések azt követően alakultak ki, hogy a biztonsági erők megakadályozták a tiltakozókat abban, hogy behatoljanak a parlament épületébe. A tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget.

A Libanoni Vörös Félhold segélyszervezet közlése szerint 30 sebesültet szállított kórházakba, további 45-öt a helyszínen látott el. Tiltakozók szerint több mint 100-an sebesültek meg.

Michel Aun libanoni elnök a nyugalom helyreállítására utasította a hadsereget és a biztonsági vezetőket. Az elnöki hivatal szerint Aun felszólította őket, hogy óvják meg a békés tüntetők, valamint a köz- és magántulajdon biztonságát, és állítsák helyre a nyugalmat Bejrút központjában.

A polgárháború (1975-1990) vége óta legsúlyosabb gazdasági válságát élő Libanonban október 17. óta tüntetnek a korrupció és a megszorítások miatt, aminek következtében lemondott Szaad Haríri miniszterelnök. A tiltakozások néhány hetes szünetet követően új erőre kaptak amiatt, hogy a libanoni vezetők vonakodnak új kormányt alakítani, és rendbe hozni az ország gazdaságát. Az elnök decemberben a Hezbollah síita szervezet támogatását élvező Hasszán Diáb akadémikust, korábbi oktatásügyi minisztert bízta meg kormányalakítással, de Diábnak eddig nem sikerült kormányt alakítania.

Libanonra a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomást gyakorol, hogy vezessen be megszorító intézkedéseket a pénzügyi támogatás ellenében. A közel-keleti ország államadósságának aránya az egyik legnagyobb a világon, a GDP (bruttó hazai termék) körülbelül 150 százalékának felel meg.

(MTI)