Az Iszlám Állam harcosai 2014 nyarán foglalták el az észak-iraki Moszul városát, majd később felrobbantottak egy mecsetet, amely a bibliai alak, Jónás sírja feletti dombon magasodott.

Peter Miglus, a Heidelbergi Egyetem régészprofesszora szerint a mecsetet annak idején az Asszír Birodalom egy katonai palotájára építették rá. A robbantást követően a terrorszervezet emberei egy kiterjedt alagútrendszert kezdtek kiépíteni a romok alatt, hogy régészeti leleteket keressenek és azokat az illegális műkincspiacon értékesítsék.

Miután az iraki biztonsági erők 2017-ben visszafoglalták Moszult, a több száz méteres, helyenként csak 70 centiméter magas alagútrendszer sértetlen maradt, hozzáférést biztosítva az ókori építményhez.

Az iraki régiségügyi hatóság a Heidelbergi Egyetem kutatóit kérte fel a helyszín megvizsgálására, és öt évre szóló ásatási engedélyt adott nekik.

A szakemberek ritka régészeti kincsekre bukkantak az alagútrendszerben, köztük a palota tróntermére, és abban egy emelvényre, amelyen Assur-ah-iddína, a bibliai Eszarhaddon (Kr. e. 680 - Kr. e. 669. november 1.), az Újasszír Birodalom jelentős uralkodója a látogatókat fogadta.

A trónterem, amely egykor nagyjából 55 méter hosszú lehetett, az eddigi legnagyobb, amely az Asszír Birodalom idejéből fennmaradt. "A palota egy része igen jó állapotban maradt meg" - jegyezte meg Miglus.

Az új leletek közé tartoznak eddig kevéssé ismert királyfeliratok, asszír kapuőröket ábrázoló domborművek és többméteres szárnyas bikafigurák.

A német professzor szerint az iszlamisták kártétele nélkül a most feltárt kincsek valószínűleg örökre rejtve maradtak volna, mert jelenleg gyakorlatilag lehetetlen ásatást folytatni olyan helyen, ahol mecset áll.

Az Iszlám Állam számos régészeti leletet elpusztított a fennhatósága alatt álló iraki és szíriai területeken. A terroristák egyebek között egy csaknem 3000 éves asszír palotát is felrobbantottak a Moszultól délre fekvő Nimrúdban.

(MTI)