Infravörös képalkotó technológiával polisztirolszemcséket (a szigetelő alapanyaga) találtak kicsiny ugróvillások (Cryptopygus antarcticus) tápcsatornájában. Ezeket az apró ízeltlábúakat az Antarktisz jéggel nem borított területein a domináns fajok közé sorolják, táplálékuk általában zuzmó és mikroalgák.

A Biology Letters tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint az ugróvillások szokásos táplálékuk fogyasztása közben eszik meg a műanyagszemcséket. Úgy vélik, a bélrendszerükben talált szemcsék arra utalnak, hogy a mikroműanyag-szennyezés már "mélyen" beszűrődött az emberi világtól távol eső antarktiszi szárazföldi táplálékláncba.

Ha ezekbe a fajokba már bekerült a mikroműanyag, akkor ott lehet a talajban, és bejuthatott az ugróvillásokat fogyasztó ragadozók, az atkák szervezetébe is - mondta Elisa Bergami, a Sienai Egyetem kutatója.

Noha az óceánok műanyagszennyezését régóta vizsgálják, keveset tudni arról, hogy mennyi mikroműanyag található a déli-sarkvidéki szárazföldön. A kutatóbázisok, a katonai létesítmények és a turisták a Déli-Shetland-szigetek részét képező György király-szigetet "az Antarktisz egyik legszennyezettebb régiójává tették" a tudósok szerint.

A Tasmaniai Egyetem kutatói áprilisban megjelent tanulmányukban arról írtak, hogy először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban.

(MTI)