Oroszország hagyja abba a hazudozást a Fehéroroszágban elfogott 33 orosz ügyével kapcsolatosan - hangoztatta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden, öt nappal az elnökválasztás előtt a néphez és a parlamenthez intézett beszédében, amelyben egyebek között az állami vagyon szétdarabolása ellen foglalt állást, a koronavírus-járvány nyomán keletkezett válságról szólva pedig úgy vélekedett, hogy az nem pusztán bajt hozott, hanem "új lehetőségeket" is.
Zoom
Lukasenka és Putyin tavaly Szocsiban (fotó: Sergei Chirikov/Pool/Reuters)
Az elnök ugyanakkor említést tett arról, hogy - általa meg nem nevezett erők - állítólag véres merényletet terveztek Minszk központjában. Nem vádolt konkrétan senkit, de e kijelentés után rögtön a 33 letartóztatott ügyéről kezdett beszélni, figyelmeztetve Oroszországot, hogy az eset kapcsán ne manipulálja a tájékoztatási eszközöket. Ezzel Moszkvának arra az állítására utalt, miszerint az elfogott oroszok egy őrző magánvállalat alkalmazottjai voltak, akik átutazóban voltak Fehéroroszországban. Lukasenka ezzel szemben azt mondta, hogy a letartóztatottak "mindent bevallottak", vagyis beismerték hogy pontos parancsra utaztak be az országba, ahol további utasításokra kellett várniuk.
Az elnök úgy vélte, Oroszország fél elveszíteni Fehéroroszországot, mivel nem maradtak számára igazi szövetségesek. Leszögezte: Oroszország legszorosabb szövetségese lesz a jövőben is Fehéroroszországnak, függetlenül attól, ki lesz kormányon az egyik vagy a másik országban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
az ország mintegy 600 millió dollárt vesztett az olajpiac terén Oroszországgal kialakult ellentétek miatt. Az elmúlt öt évben amúgy is körülbelül 9,5 milliárd dollár veszteség érte Fehéroroszországot a túlságosan drága hitelek, az energiahordozók igazságtalan árai, a kereskedelmi háborúk miatt.
"Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a túlzottan nagyfokú külső függés egy-két országtól sebezhetővé tesz" - fűzte hozzá.
Az ország további gazdasági fejlődésével összefüggésben Lukasenka úgy fogalmazott: Fehéroroszország a múlt században már elérte az akkori forradalmak és a rombolás határait. "Alapjaiban lerombolni mindent, aztán... ez nem a mi utunk" - hangsúlyozta, hozzátéve: nem engedhető meg az állami vagyon feldarabolása. "Különféle változatokat fogunk alkalmazni, de soha nem egyezünk bele a mezőgazdasági szövetkezetek földjeinek a magánosításába... Semmire sem megyünk azzal, ha a termőföldet apró darabkákra osztjuk fel" - fejtette ki az elnök.
A Covid-19-járvánnyal összefüggésben megállapította, hogy az ország "kiállta a próbát", szerinte a válság nem csupán baj forrása, hanem a nagy lehetőségek időszaka is, hiszen a kiürült piacokon számos áru találhat magának helyet.
Frissítés: Moszkva hangja egyelőre még békülékeny
Igaza van Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek abban, hogy Moszkva és Minszk testvéri viszonyát nem befolyásolják a pillanatnyi, egyebek között a választási érdekek - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek kedden Moszkvában.
Zaharova tapasztalt politikusnak nevezte Lukasenkát, aki nem először vesz rész választáson. "Abban igaza van, hogy a két nép testvéri kapcsolatait nem befolyásolják a konjunkturális pillanatnyi érdekek, beleértve a választásiakat is. Erős alapot jelent számukra a történelmi közelség és a mai pragmatikus együttműködés.
Zaharova arra reagált, hogy Lukasenka hétfői, öt nappal a fehérorosz elnökválasztás előtt elmondott beszédében felszólította Oroszországot: hagyja abba a "hazudozást" a Fehéroroszágban elfogott 33 orosz ügyével kapcsolatosan.
"Ami a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz állampolgárokat illeti - akiknek bűnösségét semmivel sem igazolták -, valamint azt a színjátékot, amit körülöttük rendeztek: nem hagyjuk őket bántani, és ezt Minszkben is tökéletesen tudják" - hangoztatta az orosz külügyi szóvivő.
Zahar Prilepin orosz író-politikus az RBK című lapnak kijelentette, hogy mintegy 170, a fehérorosz hatóságok által zsoldosnak nevezett és köröztetett orosz állampolgár már elhagyta Fehéroroszországot, ahol átutazóban tartózkodott egy "harmadik ország" felé. Azt állította, hogy az elfogott csoport volt az utolsó, amelynek el kellett volna repülnie, és tagjainak nem volt közük a fehéroroszországi eseményekhez.  Prilepin, aki 2017 februárja és 2018 júliusa között zászlóalj-parancsnok volt a délkelet-ukrajnai szakadároknál, korábban elmondta, hogy a Fehéroroszországban elfogottak listáján felismerte "két-három" volt harcostársa nevét.
(MTI nyomán)