Von der Leyen Twitter-üzenetben reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagországainak péntek délután, videókonferencia keretében tanácskozó külügyminiszterei vitájuk során kinyilvánítják a fehérorosz nép alapvető szabadságokhoz és demokráciához fűződő jogainak uniós támogatását.

Rendkívüli ülést tartanak pénteken az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei a hétvégi fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal, a libanoni robbanást követő fejleményekkel, a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló török szénhidrogén-kutatásokkal, valamint a venezuelai helyezettel kapcsolatban.

Információk szerint a miniszterek újabb szankciók kiterjesztéséről tárgyalhatnak a Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást követő megmozdulások résztvevőivel szembeni erőszak alkalmazásáért, az indokolatlan letartóztatásokért, valamint a választási eredmények vélt hamisításáért felelős személyek ellen. Noha a videokonferencia nem tesz lehetővé szankciós határozatok meghozatalát, diplomáciai források szerint előkészíthetik őket, felgyorsítva a konkrét intézkedések elfogadásának folyamatát.

A fehérorosz elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását követelő online petíció aláírására buzdította támogatóit Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt pénteken.

Egy a YouTube-on közzétett videóban Cihanouszkaja azt kérte híveitől: támogassák kezdeményezését, amelynek célja elérni, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az elnökválasztás elcsalását illető vádak miatt.

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Cihanouszkaja kijelentette, hogy saját magát tartja az elnökválasztás győztesének, és nem fogadja el a hivatalos előzetes eredményeket, amelyek szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök nyert a szavazatok 80,08 százalékával. Az ellenzéki elnökjelölt később Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit.

Az angoltanárnőből lett ellenzéki politikus legfrissebb videójában követelte az erőszak befejezését, és felszólította a polgármestereket, hogy szervezzenek békés megmozdulásokat a hétvégére.

Fehéroroszországban a vasárnapi elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeinek közzététele óta folyamatosak a tüntetések. Péntek reggel is folytatódtak a megmozdulások. Orvosok és nők százai élőlánccal fejezték ki a Lukasenka újraválasztása iránti nemtetszésüket Minszkben. Beszámolók szerint a hatóságok brutálisan elfojtják a megmozdulásokat, és eddig két tiltakozó életét vesztette az intézkedések során. Az elmúlt napokban legalább hétezer tüntetőt vettek őrizetbe. Péntek reggel elengedtek közülük ezer ember, akik közül sokan azt állították, hogy kegyetlenül bántak velük a fogságban, és ütlegelés nyomai voltak láthatóak testükön. Számos elengedett tüntetőt kórházba kellett szállítani - számolt be a helyi média.

Angela Merkel német kancellár az őrizetbe vett tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte pénteken.

Jurij Karajev belügyminiszter elítélte a hatóság emberei ellen az elmúlt napokban elkövetett támadásokat, ugyanakkor bocsánatot kért a hatósági fellépések során ártatlanul megsérült emberektől.

Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszter Ignazio Cassis svájci kollégájának telefonon azt mondta: Minszk kész építő és elfogulatlan párbeszédre külföldi partnereivel az elnökválasztásról és annak fogadtatásáról - tájékoztatott a BelTa fehérorosz hírügynökség pénteken.

A 65 éves Aljakszandr Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

(MTI)