A lap szerint a közvéleménykutatások és a felmérések ezúttal is tévednek, csakúgy, mint a 2016-os választások idején.

A közvéleménykutatások esetleges félrevezető mivoltának egyik fő magyarázatát a lap abban látja, ahogyan felmérők megfogalmazzák a kérdéseiket. A megfogalmazás ugyanis már sok esetben eleve meghatározza a lehetséges válaszokat. A The Hill hivatkozik a Gallup közvéleménykutató intézet még évekkel korábbi egyik felmérésére, mely szerint ugyanarra a témára megfogalmazott válaszok nagyon is különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a közvéleménykutatók "milyen nyelvezetet" használtak.

A The Hill úgy vélte: a felmérésekben részt vevők a válaszaikat sokszor a társadalmilag kívánatosnak tartott formában fogalmazzák meg. Ez történt a 2016-os elnökválasztáson is - szögezte le a lap, hozzátéve, hogy az emberek jó része ilyen helyzetekben - közvéleménykutatóknak válaszolva - nem szereti a konfrontációt, és inkább azt mondja, amit a feltételezése szerint elvárhatnak tőle.

A lap szerint jelenleg olyan kiélezett a politikai légkör, hogy akik a Trump/Pence-párosra szavaznak, ezt inkább nem osztják meg a közvéleménykutatókkal. A libertárius Cato Intézet nemrégiben készített felmérése is ezt a feltételezést erősíti. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek csaknem kétharmada azt mondja, a politikai klíma olyan kiélezett, hogy inkább nem kívánja őszintén feltárni az álláspontját.

A The Hill hangsúlyozta azt is: a felmérések esetlegesen félrevezető mivolta betudható a kutatás módszereinek és a kiválasztott válaszadók körének is. Sok tényezőtől függ a válaszadók kiválasztása. Például attól, hogy mely térségben és milyen demográfiai összetételű választói rétegek véleményét kérik. S még ha a közvéleménykutatók meg is jelölik a hibahatárokat, a felméréseik nem a népesség teljességének véleményét tükrözik. Ez lehetett a 2016-os választások félrevezető közvéleménykutatásainak egyik oka a Harvard Egyetem egyik - még 2016-ban, a választások után megjelent - elemzése szerint.

A közvéleménykutatásokra adandó válaszokat befolyásolják a készítésük pillanatában uralkodó hírek is. A The Hill leszögezte, hogy a demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden fiáról szóló hírek mindenképpen befolyásolják a felmérésekben részt vevők válaszait.

A lap idézte a Gallup közvéleménykutató azon felmérését is, mely szerint a megkérdezett amerikaiak 56 százalékának az a véleménye, hogy most jobban él, mint négy évvel ezelőtt. Ezeknek az amerikaiaknak a körében sokkal magasabb a Donald Trumpra szavazók aránya, mint a demokrata párti kihívóját, Joe Bident támogatóké.

Joe Biden Trumppal szembeni eddigi előnye egyébként a legtöbb felmérés szerint fokozatosan apad. Trumpnak Ohióban és Georgiában már sikerült fordítania és átvennie a vezetést a támogatottságot illetően, és az elnök átvette a vezetést Floridában is. Floridát egyébként az elemzők kulcsfontosságúnak tartják a választási győzelem szempontjából.

(MTI)