A forgatókönyvek között szerepel a jelenlegi helyzet megtartásától a nagyon szigorú karanténig több lehetőség - mondta a kormányszóvivő.

A döntés meghozatalához Emmanuel Macron államfő további elemzéseket kért a lehetséges forgatókönyvekről és azok hatásairól, de a jelenlegi helyzet fenntartása kevésbé tűnik valószínűnek - hangsúlyozta Gabriel Attal.

A kijárási tilalomnak a kormányszóvivő szerint "relatív hatása" van, ami "valós, de jelenleg nem elégséges", mert bár lassítja a vírus terjedését, de nem elég gyorsan, miközben a korábbinál fertőzőbb variánsok egyre nagyobb mértékben terjednek az országban.

A nagyon fertőző brit variáns aránya a párizsi régióban január 11. és 22. között 9,4 százalék volt a párizsi közkórházak igazgatóságának tanulmánya szerint, s emiatt "nagyon jelentős" ismét a betegfelvétel a kórházakban.

A kormány a következő napokban egyeztet a parlamenttel és a szakszervezetekkel a lehetséges megoldásokról.

A kormányszóvivő elismerte - s ezzel magyarázható a kormányzati óvatosság -, hogy a "franciák belefáradtak" az egészségügyi helyzet miatti korlátozásokba.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán közzétett felmérése szerint a franciák 52 százaléka nem támogat egy újabb olyan szigorú lezárást, mint milyen a tavaszi volt, a valamivel enyhébb, novemberi változatot viszont a többség, 52 százalék elfogadná. Tavasszal a franciák 93 százaléka értett egyet a lezárással, ősszel pedig 67 százalékos volt az arány.

Franciaországban október 29-től hat hétig volt érvényben második alkalommal általános karantén, amelyet december közepén este 8 órakor kezdődő éjszakai kijárási tilalom váltott fel. Ennek kezdetét tíz nappal ezelőtt délután 6 órára hozta előre a kormány.

"Nincs többé konszenzus a karantén körül, Franciaország megosztott" - mondta a kutatást vezető Bernard Sananes. "Nem szabad elfelejteni, hogy a konszenzus megvolt és nagyon stabil volt. Mindannyiunkat meglepett, hogy a franciák az első karantén alatt mennyire elfogadták ezt az intézkedést" - tette hozzá.

(MTI)