Andrej Sved szerint a törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy az állam ne csak büntessen, hanem elsősorban megelőzzön, feltárjon, és csak ezen intézkedések után döntsön az érintettek felelősségre vonásáról.

A törvénymódosítás külön határidő meghatározását javasolja a "szélsőségesség jeleit mutató" szervezetek elleni - gyorsított eljárású - polgári perekben, és indítványozza bizonyos jelképek, tárgyak és információs termékek szélsőségessé nyilvánítását. Továbbá törvényben rögzít több büntetőjogi szakkifejezést, bővíti a "szélsőségesség" és a "szélsőséges anyagok" fogalmát, a belügyi szervekre ruházza a szélsőségesség ellen fellépő illetékesek tevékenységének összehangolását, és meghatározza a szélsőséges szervezetek betiltásának rendjét.

Az alsóház által korábban elfogadott törvénymódosítást még az elnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen.

A főügyész benyújtott még egy törvényjavaslatot, amely a "nácizmus" rehabilitálásának tilalmáról szól. Idetartozik a "nácizmus dicsőítésének", a "nácizmust dicsőítő" - köztük külföldi - szervezeteknek, valamint ezek finanszírozásának a tilalma.

Sved úgy fogalmazott: a "nácizmus" megjelenése része annak a "hibrid, információs háborúnak", amelyet Fehéroroszországgal szemben folytatnak, s amelynek célja a "hatalomátvétel, Fehéroroszország függetlenségének megsemmisítése".

Az utóbbi tervezetet az alsóház korábban szintén jóváhagyta, jelenleg az elnök aláírására vár.

Az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztást az országot hosszú ideje irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát mások mellett az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során.

(MTI)