Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, kedden a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort.
"Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy - miként a tudósok mondják - az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma" - jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak üzembe helyezésekor.
Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány, az ökológia szempontjából tiszta energia és az ipar.
A Kurcsatov Intézet sajtószolgálata szerint a saját fejlesztésű, nagyteljesítményű és kompakt méretű T-15MD-nek nincs párja a világon. A berendezés része az Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor, ITER) projektnek. A várakozások szerint 2035-ben beindítandó reaktor finanszírozásáról 2006-ban állapodott meg Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Dél-Korea, Japán és India. Az objektum a dél-franciaországi Cadarache-ban épül.
A tokamak szó az orosz toroidális (körgyűrű alakú) kamra mágneses tekercsekkel kifejezés lerövidített változata. A berendezés magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgál, amely mágneses mezővel préseli és hevíti a hidrogénizotópokat több százmillió Celsius-fokra, az összeolvadásig. Az irányított fúziós reakciók nagyenergiájú neutronokat bocsátanak ki, amelyek elektromosság létrehozására hasznosíthatók.
A tokamak megalkotása Igor Tamm Nobel-díjas és a 100 éve született, Nobel-békedíjas Andrej Szaharov szovjet magfizikus nevéhez fűződik.
(MTI)
