Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadást követően Afganisztánba bevonult amerikai erők és a NATO vezette nemzetközi katonai misszió húsz év után májusban megkezdték kivonulásukat a közép-ázsiai országból, s a velük együttműködő afgán tolmácsok és más szakemberek a tálib lázadók bosszújától félve távozni akarnak. Ezrével jelentkeznek nyugati külképviseleteken bevándorlási vízumért.

Lou Leon Guerrero, Guam kormányzója levélben tájékoztatta Joe Biden amerikai elnököt, hogy a sziget kész befogadni a menekülőket, de hozzátette, hogy ha Washington igényt tart erre, akkor előbb konzultálniuk kell, mert "biztos akar lenni abban, hogy az intézkedés a sziget lakossága érdekeinek legjobban megfelelő módon történik".

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti csütörtöki meghallgatásán kijelentette: Washington "minden szükséges lépést megtesz" a nemzetközi erőknek tolmácsoló, fordító és velük együttműködő afgán állampolgárok biztonsága érdekében, hozzátéve, hogy az ügyben a védelmi minisztérium is tett már lépéseket. Az ugyanezen a meghallgatáson részt vevő Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta: tárcája számára nagyon fontos, hogy az érintettek biztonságba helyezése a lehető leggyorsabban történjék meg.

A kabuli amerikai nagykövetségen jelenleg mintegy 18 ezer afgán (együttműködők és családtagjaik) várja bevándorlási vízumkérelmének elbírálását.

Jogvédő szervezetek is javasolták, hogy a gyorsaság érdekében ezeket az embereket ideiglenesen Guamon helyezzék el.

A sziget lakossága azonban vegyes érzelmekkel tekint erre a lehetőségre. Guam már a vietnámi háború után is fogadott be ideiglenesen menekülteket, akkor az indokínai országból. Van, aki arra hivatkozik, hogy a sziget kicsi több ezer ember befogadására.

(MTI)