Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem. "Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott szankciót Irán ellen" - jelentette ki.

Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer - egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer - ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök. A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.

Sajtótájékoztatóján Raiszi egyúttal felszólította Rijádot, azonnal hagyjon fel a beavatkozással a jemeni polgárháborúba.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta a szaúdi vezetésű koalíció katonailag is támogat.

"Teherán legfontosabb céljai közé tartozik, hogy mélyítse kapcsolatait térségbeli szomszédjaival" - tette hozzá mindazonáltal Raiszi.

Iránban pénteken tartottak elnökválasztást, amelyet a korábban Teherán főügyészi tisztségét betöltő, keményvonalasnak számító Raiszi a szavazatok közel 62 százalékával nyert. Elemzők mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy az iszlám köztársaság 1979-es kikiáltása óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma, ez pedig az emberek rendszer iránti elégedetlenségét jelezheti. Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.

(MTI)