Az választók péntektől kezdődően vasárnap estig szavazhatnak a 450 fős szövetségi parlament alsóházának új összetételéről, pártlistás és egyéni választókörzeti voksolással. A parlamentben a várakozások szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt meg fogja őrizni többségét, a kérdés az, hogy meg tudja-e őrizni alkotmányozó többségét is.

Az első eredményeket vasárnap este, közép-európai idő szerint 20 óra, vagyis a kalinyingrádi szavazókörzetek bezárása után fogják nyilvánosságra hozni.

A szövetségi törvényhozásival egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.

Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségében 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.

Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy moszkvai idő szerint reggel 10 órakor a részvételi arány országos szinten 35,69 százalék volt. A legmagasabb részvétel a parlamenti választáson Csecsenföldön és Tuvában, 73,64, illetve 66,98 százalékkal, Szentpéterváron ugyanakkor csak a jogosultak 20,44 százaléka adta le a voksát.

A választást a Covid-19-járványra hivatkozva húzták el háromnaposra, ami bírálók szerint megnövelte a visszaélés lehetőségét.

Az első két napon a Golosz független szavazóvédelmi szervezet az állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről és széles körben előforduló szabálytalanságokról, egyebek között többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok urnába dobásáról számolt be. A választási bizottság ígéretet tett az incidensek kivizsgálására.

Az eljárás megfigyelésében több mint félszáz ország és tíz nemzetközi szervezet, 34 parlamenti és 36 nemzeti választási bizottság vesz részt.

Távol maradt viszont az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), amely nem tudott megállapodni Moszkvával az ellenőrök számában. Az ODIHR félezer ellenőrt küldött volna, Oroszország viszont, a járványra hivatkozva, hatvanban szabta meg a keretet.

Belföldről a Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint több mint 413 ezren vesznek rész a megfigyelésben, egyebek között 16 párt színeiben.

A börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, a Kreml legismertebb bírálója vasárnap szóvivője révén protestszavazásra szólított fel. Navalnij, akinek szervezeteit nyáron szélsőségesnek minősítették és betiltották, úgynevezett "okos szavazást" szorgalmaz, vagyis azt, hogy követői minden választókerületben az Egységes Oroszországéval szemben a legesélyesebb jelöltet támogassák. (Ez egyébként az esetek többségében kommunista.)

Az Apple és a Google orosz kormányzati nyomásra péntekre eltávolította a taktikai voksolás szervezésére használt applikációt, szombaton a Telegramról töröltek egy ilyen botot, vasárnap pedig a YouTube blokkolt egy, az "okos szavazást" elmagyarázó videót. A Központi Választási Bizottság szerint egyébként az online választási rendszert folyamatosa túlterheléses (DDoS) támadások érik.

Oroszországban 85 régiójából hétben egyébként először nyílt lehetőség tömeges online szavazásra, amire 2,6 millióan jelentkeztek. Így adta le voksát pénteken Vlagyimir Putyin elnök is, aki a környezetében észlelt koronavírus-fertőzésre hivatkozva karanténba vonult.

Az Oroszország Társadalmi Kamarája elnevezésű, a Kremlhez lojális szervezet közölte, hogy a választásokkal kapcsolatban az elmúlt két nap során mintegy tízezer hamis hírt azonosítottak. Ezek száma várakozások szerint az eredményhirdetéssel párhuzamosan növekedni fog.

Vasárnap közép-európai idő szerint 17 órakor a részvételi arány elérte a 45,15 százalékot az orosz parlamenti választásokon - közölte Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság vezetője.

Kijelentette, hogy a választási bizottság honlapját "példátlan" túlterheléses támadások érték. Ezeknek fele, mint mondta, az Egyesült Államokból, egynegyede Németországból, 10 százaléka Oroszországból, öt százaléka pedig Kínából indult ki.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a Rosszija 24 hírtelevízióban elmondta, hogy tájékoztatta a Fehér Házat az orosz választások ellen amerikai területről indított kibertámadásokról. Hozzátette, hogy az amerikai fél figyelemmel viszonyult a problémához, és további felvilágosítást kért.

Pamfilova bejelentette, Oroszország hat régiójában nyolc helyszínen erősítették meg, hogy az urnákba szabálytalan szavazatokat "tömtek". Az incidenseket Adigeföldről, Brjanszk, Ivanovo, Kemerovo, Moszkva és Szaratov megyében jegyezték fel.

A tisztségviselő szerint 45 szavazóhelyiségben összesen 7465 szavazólapot nyilvánítottak érvénytelennek, különböző okok miatt, Adigeföldön, Baskíriában, Kalmükföldön, Mordvinföldön, a Kamcsatkai területet, valamint Brjanszk, Ivanovo, Kemerovo, Leningrád, Moszkva, Szamara, Uljanovszk, és Cseljabinszk megyében, valamint a fővárosban.

Mihail Davidov, az orosz belügyminisztérium közrendbiztosítási főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette, hogy a tárca a választás lebonyolítása alatt súlyos jogsértést nem tapasztalt. Közölte, hogy a kampány kezdete óta mintegy 5800 bejelentés érkezett, kevesebb, mint 2016-ban.

(MTI)