/Bővített hír./

Nicolás Maduro venezuelai elnök követét 2020 júniusában fogták el a szigetországban, ahol az Iránba tartó repülőgépe leszállt üzemanyagot vételezni. A praiai vezetés egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.

Az Atlanti-óceánon található parányi szigetország alkotmánybírósága hosszú jogi huzavona nyomán szeptemberben döntött a 49 éves férfi kiadatásáról.

A venezuelai kormány emberrablásnak minősítette Saab kiadatását és válaszul felfüggesztette a belpolitikai válság rendezése érdekében az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat, amelyek újabb fordulója vasárnap indult volna Mexikóvárosban. "Venezuela elítéli diplomatájának, Alex Saabnak az Egyesült Államok kormánya általi elrablását a Zöld-foki Köztársaság hatóságainak közreműködésével, amelyek megkínozták, és önkényesen fogva tartották őt 491 napon át" - közölte szombaton a venezuelai tájékoztatási minisztérium. "A Zöld-foki Köztársaság hatóságai és Joe Biden amerikai elnök kormánya felelősek Alex Saab életéért és testi épségéért és fenntartjuk a jogot magunknak arra, hogy szuverén nemzetként válaszlépéseket tegyünk" - fűzte hozzá a tárca.

A caracasi vezetéssel ellenséges viszonyban lévő Iván Duque kolumbiai elnök "Nicolás Maduro diktatúrájának drogkereskedelme, pénzmosása és korrupciója felett aratott győzelemnek" nevezte Alex Saab kiadatását.

A venezuelai elnök megbízottját a tervek szerint már hétfőn bíróság elé állítják Miamiban.

Az amerikai nyomozó hatóságok szerint Alex Saab részletes információkkal rendelkezik Maduro elnök családjának és a venezuelai felső vezetés tagjainak illegális üzelmeiről, többek között arról, hogy a venezueali elnök és a hozzá közelállók hogyan juthattak több millió dollárhoz a venezuelai rászorulóknak meghirdetett állami élelmiszersegély- és szociális lakásépítési programokból. Az ügyet közelről ismerők szerint Saab a venezuelai elnök "kijáró embere" volt, amikor a Zöld-foki szigeteken lefogták, a gyanú szerint akkor is éppen azért tartott Iránba, hogy kőolajügyletekről tárgyaljon a venezuelai elnök megbízásából. Az amerikai vádhatóság szerint a kolumbiai férfi felfedhetné azt a mechanizmust, amellyel a venezuelai kormány aranyat és kőolajat értékesített az amerikai szankciók megkerülésével.

Saab védői politikai indíttatásúnak nevezték az amerikai vádakat. Venezuela és a vele szövetséges Oroszország és Kuba is illegálisnak nevezték az üzletember őrizetbe vételét arra hivatkozva, hogy a caracasi vezetés követeként járt el és e minőségében diplomáciai mentesség illeti meg.

A venezuelai hatóságok - nyilvánvalóan válaszul Saab kiadatására - helyi idő szerint szombaton visszavitték a börtönbe a houstoni Citgo kőolaj-finomító vállalat hat amerikai menedzserét, akik három és fél év után áprilisban kerültek ki a börtönből házi őrizetbe. Az amerikaiakra vesztegetés bűntette miatt szabtak ki több éves börtönbüntetést tavaly novemberben.

(MTI)