Az Egyesült Arab Emírségekben példátlan növekedés tapasztalható a kriptovaluta kereskedelemben. Az ország több milliárd dollárt kap a bankrendszer megkerülésével befektetésekre és üzleti tranzakciókra. A kriptovaluták különösen népszerűvé váltak az oroszok körében is, akik így elkerülik a szankciók korlátozásait.

Nem is olyan régen az Egyesült Államok kijelentette, hogy a kriptovaluták és a bitcoin különös veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra és a dollár mint olyan státuszára. A nyugati szabályozók szigorú ellenőrzése alá helyezésére tett kísérletek nem hoznak megfelelő eredményt, így a kriptovaluták a szankcióháború egyik frontjává válnak.

A másik front az arany. A közelmúltban az amerikai törvényhozók elkezdték megvitatni az orosz arany kereskedelmének betiltását, amelyet Oroszországban tárolnak, és amelyet a nyugati eszközök nem fagyasztottak be. Az orosz aranyfinomítók azonnal szankciók alá kerültek, de ezt követően az üzlet elakadt.

A „kollektív Nyugaton” kívüli országokban az arany iránti érdeklődés növekedése, mint a pénz megtakarításának módja, Washingtontól és Brüsszeltől függetlenül, gyorsan növekszik. Oroszország és Kína már régóta növeli aranytartalékait, amelyek a szankcióháborúk hátterében megmutatták hasznosságukat.

A Credit Suisse vezető elemzője, Pozsár Zoltán ezt egy új pénzügyi rendszerre való áttérésnek nevezi, a Bretton Woods 3.0-ra. Ez magában foglalja a nem nyugati valuták megerősítését, amelyek értéke a rendelkezésre álló árucikkeken alapul, pl. aranyon, olajon, gázon vagy fémeken. A kereslet irántuk most gyorsan növekszik, a költségek pedig új rekordokat állítanak fel. Az eurodollár monetáris modellje feledésbe merülhet.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen változásokat csak súlyos sokkok okozhatják. De a Biden-csapat politikája a szuverén dollárszámlák befagyasztására és a szankciók háborújára kihegyezve csak felgyorsítja az ilyen folyamatokat, amelyek végzetesek lehetnek a neoliberális világrend számára.

(Olvasónktól)