Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, amely újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap. /Frissülő összeállítás./
Josep Borrell a Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte a két polgármester elrablását, valamint a "civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását" Ukrajnában.
"Az emberrablások és az ukrán helyi hatóságokra nehezedő mindenfajta nyomásgyakorlás a nemzetközi jog újabb nyilvánvaló megsértésének számít" - fogalmazott.
 
 
Oroszország Ukrajna elleni katonai és politikai agresszióját be kell szüntetni - tette hozzá Michel.
Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok elhurcolták Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét.
Matvejev a második ukrán polgármester, akit az elmúlt három napban elfogtak az orosz csapatok. A szintén dél-ukrajnai, Dnyiprorudnétől mintegy 80 kilométerre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken fogták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat, és nem hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel. Helyére azóta Kreml-barát ukrajnai képviselőt neveztek ki.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap közzétett Twitter-üzenetében azt írta: az orosz "háborús bűnösök" újabb demokratikusan megválasztott ukrán polgármestert raboltak el. "Helyi támogatás hiányában a megszállók terrort alkalmaznak" - hangoztatta Kuleba.
"Felszólítok minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy állítsák le az Ukrajna és a demokrácia elleni orosz terrort" - tette hozzá a külügyi tárcavezető.
Olekszandr Sztaruh, a dél-ukrajnai zaporizzsjai régió katonai vezetője az egyik közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében megerősítette Jevhen Matvejev elfogását, és azt írta: "a háborús bűnök elkövetése Oroszország részéről rendszeressé vált Ukrajnában".
Zelenszkij: 125 ezer embert menekítettek ki a biztonságos folyosókon
Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is, ahol 400 ezer lakos rekedt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap egy videófelvételen.
"Mindent megteszünk, hogy szembeszálljunk a megszállókkal, akik még azt is megakadályozzák, hogy ortodox papok kísérjék el az élelmiszer-, víz- és gyógyszerszállítmányt. Ukrajna 100 tonnányi közszükségleti cikket küld az állampolgárainak" - mondta az államfő.
Keleti irányban próbálták meg elvágni Kijevet az oroszok
Az orosz csapatok vasárnap megpróbálták keleti irányból elvágni a fővárost - közölte az ukrán vezérkari főnökség. A közlés szerint az orosz egységek átlépték a Brovari és Boriszpil (ez utóbbi településen található Kijev nemzetközi repülőtere) elővárosok felé vezető E95 útvonalat, közben a várostól észak-nyugatra és északkeletre szintén előrenyomulásra készülnek az orosz erők.
A kijevi vezérkari főnökség szerint az orosz hadsereg tartalékosokat is küld Ukrajnába. Azok az erők, amelyek korábban az Azerbajdzsánba ékelődött, örmények lakta Hegyi-Karabahban teljesítettek békefenntartói szolgálatot, most Ukrajna felé tartanak - közölték.
Kijevi illetékesek szerint állítólag szíriai és szerbiai zsoldosok is harcolnak az orosz fél oldalán.
Ezrek tüntettek Herszonban
Ezrek tüntettek vasárnap a dél-ukrajnai Herszonban "az orosz megszállás" ellen helyi médiajelentések szerint. A tömeg ukrán zászlók alatt gyűlt össze a városközpontban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közzétett fotók szerint. A tüntetők az orosz csapatok kivonását követelték a "Menjetek haza!", "Herszon ukrán" jelszavakat skandálva.
Zoom
A tüntetésről készült felvételeken katonákat és páncélozott járműveket lehetett látni, de nem avatkoztak be. Az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím-félsziget közelében fekvő Herszon az első nagyváros, amelyet a február 24-én kezdődött háborúban az oroszok elfoglaltak.
Meghalt egy amerikai újságíró
Egy amerikai újságíró meghalt, egy másik pedig megsebesült vasárnap a Kijevtől mintegy 20 kilométerre fekvő Irpinyben dúló harcokban. A két férfit déltájban érte találat, amikor autóval közlekedtek egy ukrán polgári személy társaságában, aki szintén megsebesült - közölte Danyilo Sapovalov, az áldozatokat ellátó orvos.
Az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták meg azzal, hogy az újságírókra lőttek, de a lövések eredetét egyelőre nem lehetett megállapítani - írta az AFP francia hírügynökség.
Az AFP egyik újságírója látta a halott újságírót, akinél ott voltak a személyazonossági iratai, közöttük a The New York Times című lap akkreditációs igazolványa.
Cliff Levy, az amerikai napilap főszerkesztő-helyettese Twitter-oldalán részvétét fejezte ki az újságíró halála miatt, és közölte, hogy az 50 éves Brend Renaud fotóriporter és rendező korábban (legutóbb 2015-ben) dolgozott a lapnak, de nem tudósította az újságot Ukrajnából.
Brend Renaud és a fivére, Craig korábban az iraki és afganisztáni háborúról, a haiti földrengésről, a mexikói drogkartellek által elkövetett erőszakról tudósított - írta vasárnap internetes kiadásában a The New York Times.
Brend Renaud a február 24. óta tartó háború első külföldi újságíró áldozata.
Közel 3700 ukrán létesítmény megsemmisítéséről jelentettek az oroszok
Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3687 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Emellett 99 repülőgép, 128 pilóta nélküli légijármű, 1194 harckocsi és más páncélozott harcjármű, 121 rakéta-sorozatvető, 443 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 991 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg egy nap néhol 14 kilométert nyomult előre, és több települést elfoglalt.
Konasenkov azt mondta, hogy az orosz erők "felszabadították" Nyikolszkoje települést, ahol az ukrán radikálisokból álló Ajdar zászlóalj tagjai tüzérségi állásokat hoztak létre egy kolostor területén, és legalább 300 embert, köztük szerzeteseket, túszként tartottak fogva. Orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők tankkal és rakéta-sorozatvetővel lőttek egy kórházat Volnovahában, aminek következtében legkevesebb hat ember életét vesztette. A volnovahai incidens ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.
Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettese közölte, hogy a körülzárt, békeidőben több mint 400 ezres Mariupolból 63 embert, köztük 15 gyereket sikerült kimenekíteni. A városban, mint mondta, 14 lőállást számoltak föl. Egy nappal korábban az orosz védelmi tárca 188 civil, köztük 26 gyerek kimenekítéséről számolt be.
Baszurin vasárnap azt is állította, hogy az ostromgyűrő bezárulása előtt Maruipolból Zaporizzsja megyébe szökött át a az ukrán radikális nacionalista Jobboldali Szektor szervezet 50 fegyverese. Forrásként olyan ukrán katonákat nevezett meg, akik letették a fegyvert a városban, valamin zaporizzsjai lakosokat.
Humanitárius eredményekről is szóltak
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy a Oroszország az elmúlt két nap alatt több mint 330 tonna humanitárius segélyt szállított "a Donyec-medence és Ukrajna lakosságának". A tárca szerint naponta állítanak össze segélyszállítmányokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijev megye borodjanszki járásának lakosságához több mint 40 tonnányi humanitárius segélyt juttatott el.
Ukrán külügy: iskolát bombáztak szét az oroszok
Az ukrán külügyminisztérium Twitteren közzétett egy videót, amelyen feltételezhetően egy középiskola látható Mikolajivban, az ország déli részén fekvő városban – számolt be a Sky News.
A gimnáziumot a földdel tették egyenlővé az orosz bombák. Az információk a regionális államigazgatástól és Vitalij Kim kormányzótól származnak.
 
 
Macron megmelékezett az amerikai újságíróról
Emmanuel Macron Twitter-bejegyzésében emlékezett az Irpinyben megölt amerikai újságíróra. A francia elnök úgy fogalmazott:
Ma megöltek egy amerikai újságírót Ukrajnában. Korábban másokat is célba vettek, meggyilkoltak, megsebesítettek, elraboltak. Azokra az újságírókra gondolunk, akiket a bátorság és egy eszmény hajt: a tájékoztatás szabadsága. Ez alapvető fontosságú demokráciánk számára.
 
 
Mariupoli polgármesteri hivatal: több mint 2100 lakos halt meg az invázió kezdete óta
Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta - közölte vasárnap a dél-ukrajnai kikötőváros polgármesteri hivatala.
"A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. (.) A mai napig (vasárnapig) 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban" - közölte Telegram-csatornáján a polgármesteri hivatal.
A hivatal közleménye szerint a 400 ezer lakosú város az utolsó élelmiszer- és víztartalékait éli fel, nincs áram-, és vízszolgáltatás és fűtés, szinte teljesen leállt a mobilszolgáltatás.
Az elmúlt napokban több kísérlet is történt, hogy humanitárius segítséget juttassanak a városba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap jelentette be, hogy 100 tonna élelmiszert, ivóvizet és gyógyszert szállító konvoj van útban Mariupol felé.
Irina Verascsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán állami televíziónak adott interjúban közölte, hogy a konvojnak vasárnap ismét nem sikerült bejutnia az ostromlott városba az orosz tüzérségi támadás miatt. A gépkocsioszlop (az oroszok által elfoglalt) Bergyanszknál áll, hétfőn ismét megpróbál bejutni Mariupolba - mondta.
Verascsuk azt is elmondta, hogy több mint 140 ezer embert sikerült kimenekíteni a harci övezetekből.
Az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat vasárnap a kijevi energiaügyi minisztériumra hivatkozva bejelentette, hogy a csernobili atomerőműben helyreállt az áramszolgáltatás.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter az Enerhoatom által közzétett közleményben jelentette be, hogy az Ukrenerho, szakemberei, atommérnökei és villanyszerelői erőfeszítéseinek köszönhetően állt helyre a bezárt atomerőmű áramellátása, és a fűtőelemek hűtőrendszere ismét rendben működik. A miniszter szerint nem volt külső segítségre szükség az áramszolgáltatás helyreállításához.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint utasította országa szakembereit, gondoskodjanak a csernobili atomerőmű villamosenergia-ellátásáról.
Kuleba Blinkennel tárgyalt
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap közölte, hogy tárgyalt amerikai partnerével, Antony Blinkennel, és megvitatták az Ukrajnának nyújtandó további segítséget.
"Mindketten egyetértettünk abban, hogy többet kell tenni az orosz agresszió leállításáért és Oroszország felelősségre vonásáért az elkövetett bűnök miatt" - írta Kuleba a Twitteren.
Zelenszkij először hagyta el a reztidenciáját a háború kitörése óta
Volodimir Zelenszkijt vasárnap a háború kitörése óta első ízben látták a rezidenciáján kívül. Az elnök a közösségi médiában közzétett videofelvétel szerint sebesülteket látogatott meg egy kórházban.
Az elnök gyakorló-egyenruhában érmeket adott át a katonáknak és szelfiket készített az ágyak mellett.
"Jobbulást nektek. Erőt kívánok nektek. Nagyszerű srácok vagytok" - mondta a felvétel szerint a betegeknek.
Az ukrán elnökről eddig csak a hivatalában vagy a rezidenciáján készült felvételeket tettek közzé. Az orosz média nem egyszer találgatta, hogy vajon a 44 éves államfő elhagyta-e az ukrán fővárost.
Az ENSZ emberi jogi főbiztossága szerint a háború február 24-i kezdete óta legalább 596 polgári személy halt meg és legalább 1067 sebesült meg Ukrajnában. A genfi székhelyű szervezet szerint a legnagyobb civil károkat a robbanó fegyverekkel - így tüzérségi és rakétatűzzel - a sűrűn lakott területek ellen végrehajtott támadások okozták.
Az ukrán főügyész közleménye szerint öt rakéta találta el vasárnap a Donyeck megyei Avgyijivkában működő, a legnagyobb ukrajnai acélipari cég, a Metinvest tulajdonában lévő koksz- és vegyiüzemet. A közlemény szerint egyelőre nem tudni, hogy a támadásnak vannak-e áldozatai, de az üzem több része megrongálódott, közötte egy vezeték is, így Avgyijivka város hőellátása megszakadt.
Folynak a tárgyalások Oroszországgal
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó a nemzeti televíziónak azt mondta, folynak a tárgyalások Oroszországgal – számolt be a Sky News. A tanácsadó elmondta, hogy az ukrán hatóságok jelenleg különös figyelmet fordítanak Mariupolra.
Zoom
Műholdfelvétel a lebombázott Mariupolról 2022. március 12-én (fotó: Maxar Technologies)
A humanitárius konvojnak ismét nem sikerült elérnie a várost, ahol emberek ezrei esnek csapdába szörnyű körülmények között.
A tárgyalások jelenleg is folynak – mondta Aresztovics, hozzátéve, hogy Ukrajnának elegendő katonája van Mariupolban ahhoz, hogy megakadályozza a város orosz elfoglalását.
Vagy mégsem
Dmitrij Peszkov, Kreml szóvivője a RIA hírügynökségnek azt mondta, hogy tényleg terveznek videóhívásban folytatott tárgyalásokat, de hétfőre, és nem mára, most pedig nem tárgyalnak épp. Az orosz delegációt, ugyanúgy, mint a fehéroroszországi személyes találkozókon, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd.
Azonban tényleg lehetett valami tárgyalás-féle a napokban, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy „az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumú tárgyalássorozat” zajlott le.
Szu-24-es és tucarnyi Bayraktar drón lelövéséről számoltak be az oroszok
Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei Sztaricsi közelében található jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését. A jarovivi gyakorlótéren korábban NATO-országokból érkezett kiképzők oktattak ukrán katonákat. Konasenkov azt mondta, hogy az objektumon fegyverraktár működött és külföldi zsoldosok felkészítése is folyt az orosz erők elleni bevetésük előtt.
A vasárnap esti orosz hadijelentés szerint a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 3736 létesítménye vált működésképtelenné. Konasenkov szerint Ukrajna eddig 100 repülőgépet, 139 pilóta nélküli légijárművet, 1234 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 122 rakéta-sorozatvetőt, 452 tüzérségi ágyút és aknavetőt valamint 1013 speciális katonai járművet veszített.
A tábornok szerint az elmúlt egy napban az orosz légierő és légvédelem az ukrán légierő egy Szu-24-es repülőgépét és 11 drónt, köztük két Bayraktar TB2-est lőtt le. A tájékoztatás értelmében az orosz erők újabb öt települést foglaltak el néhol 9 kilométert nyomultak előre.
A luhanszki "népi milícia" szerint tömegesen végeztek ki civileket a visszavonuló ukránok
A luhanszki "népi milícia" vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy Popaszna város "felszabadítása" során, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által "tömegesen" agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.
A milíciára hivatkozó orosz jelentések szerint az ukrán hadsereg élő pajzsként használta a pincékből kihajtott lakosokat és agyonlőtte azokat, aki nem engedelmeskedtek. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte a "népi milícia" jelentette tömeggyilkosság körülményeinek kivizsgálását.
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki "népköztársaságban" a helyi hatóságok szerint folytatódtak a polgári célpontok elleni ukrán támadások és veszélybe került a régió vízellátása. A tájékoztatás szerint a helyzetben csak azt követően állhat be javulás, ha az orosz haderő által támogatott milícia "felszabadítja" a Horlivka (Gorlovka) melletti Majorszk községet és a donyecki víztisztító állomás környékét az ukránok által ellenőrzött átemelő-állomásokat.
Kadirovék Kijev környékén semmisítik meg a nacionalistákat
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében közölte, hogy csecsen egységek Kijev közvetlen közelségében "folytatják a munkát" és hogy "az orosz erők visszavonulására vonatkozó híresztelések erősen eltúlzottak". Kadirov szerint a cél továbbra is változatlanul a "nacionalisták" megsemmisítése Ukrajnában.
Állítólag több mint száz gyerekkel robbant le egy busz
A közép-ukrajnai Poltavából menekülő gyerekek egy csoportja elérte az ország biztonságos részét. Egy közel száz gyerekből és gondozóikból álló csoportnak segített egy brit jótékonysági szervezet, hogy megtegyenek egy 48 órás „nagyon nehéz” utat Ukrajnában – számolt be a BBC.
Útközben találkoztunk egy busszal, amely lerobbant, és tele volt nőkkel és kisgyerekekkel. Úgy döntöttünk, felvesszük őket, nagyon szűkös volt. Még koraszülöttek is voltak
– számolt be egy gondozó.
Ken Hart, annak a jótékonysági szervezetnek az elnöke, amely az evakuálást szervezte, „kiemelkedő fontosságúnak” nevezte a brit Bristol városában folyó adománygyűjtési erőfeszítéseket.
A pénzgyűjtés segített üzemanyagot vásárolni a gyerekek buszaiba és ezáltal sikeresen eljuttatni őket egy biztonságos helyre
– közölte Ken Hart.
Kitiltották Irpinyből az újságírókat
„Mától kezdve megtiltjuk az újságíróknak, hogy belépjenek Irpinybe. Az ő életüket, és a várost védők életét is meg akarjuk menteni” – közölte Olekszandr Markushin polgármester a Telegramon, miután vasárnap lelőttek egy amerikai újságírót a városban.
Arra is felszólította a riportereket és az ukrán civileket, hogy ne tegyenek közzé a neten információkat a katonákról, felszereléseikről vagy bármiről, ami a tartózkodási helyükre utalhat.
Vadászgépek helyett légvédelmi rendszereket küldhetnek
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója aggódik, hogy az ukrajnai katonai krízis eszkalálódhat „egy zord nukleáris hatalommal”. Jake Sullivan hozzáfűzte: ez a katonai konfliktus eltér minden eddigitől, amit az amerikai emberek nyomon követhettek.
Zoom
Jake Sullivan (fotó: Leah Millis / Reuters)
A nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN-nek elmondta azt is: Washington légvédelmi rendszereket kíván küldeni Kijevnek. Biden amerikai elnök újabb 200 millió dolláros fegyverszállítási támogatásról döntött szombaton. Sullivan jelezte: az Egyesült Államok nem fog vadászgépeket Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Ezt ugyanis rossz néven vehetné Moszkva, és közvetlen konfrontációhoz vezethetne Oroszországgal.
Más eszközökkel segítik Kijevet, hogy az ukránok lassíthassák az orosz előrenyomulást, és megvédhessék országukat. Washington fegyvereket, muníciót, felszereléseket is eljuttat az ukrajnai frontra.
5400 menekültet regisztráltak Belgiumban
Belgiumban mintegy 5400 ukrán menekültet regisztráltak - közölte a belga külügyminisztérium tájékoztatására hivatkozva a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap vasárnap.
A lap szerint Dominique Ernould, a belga külügyminisztérium szóvivője közölte: az Ukrajnából Belgiumba érkezők száma napról napra növekszik, szombaton 630 ukrán állampolgárt vettek jegyzékbe a menekültek fogadására megnyitott brüsszeli központban.
Elmondta, hogy a menekültek számának várható további növekedése miatt az illetékes hatóságok új központot nyitnak hétfőtől, ahol szállás és élelmiszer mellett orvosi ellátást is nyújtanak a háború elől menekülteknek. A szálláshelyeken játszószoba működik a gyermekek szórakoztatására, az édesanyáknak pedig elkülönített helyiségek állnak rendelkezésre a szoptatáshoz és a csecsemők pelenkázásához - tette hozzá.
A belga Vöröskereszt vasárnapi közleménye szerint a szervezet a szükséges eszközök elosztásához és eljuttatásához nyújt logisztikai támogatást az ukrán menekülteket befogadó belgiumi önkormányzatoknak. A segítséget igénylő helyi hatóságok elsősorban lakhatáshoz, tisztálkodáshoz és élelmiszerellátáshoz szükséges eszközöket igényelhetnek.
A nemzetközi szervezet belgiumi irodái a hatóságokkal együttműködve italt és ételt biztosítanak, valamint szórólapon adnak tájékoztatást a menekültügyi eljárás menetéről, a befogadóközpontok működéséről, illetve segítséget nyújtanak a szétszakadt családoknak hozzátartozóik megtalálásához - közölték.
Zelenszkij Zuckerbergéknek hálálkodott az információs térben nyújtott támogatásért
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a támogatást a Facebookot üzemeltető Metának, valamint a többi közösségimédia-felületnek, amiért „kiállnak Ukrajna mellett”.
 
 
A háború nem csak abból áll, hogy Ukrajna területén harcolnak a katonák. Az információs térben is heves küzdelem folyik
– írta az elnök, majd megköszönte az ehhez nyújtott segítséget.
A Meta egyébként a napokban vezetett be különleges eljárásrendet több országban, köztük Magyarországon is, amivel lényegében engedélyezték, hogy az orosz katonák, általánosságban az oroszok vagy Vlagyimir Putyin halálát kívánják a felhasználók a Facebookon. Az oroszok ez ellen tiltakoztak, és azt követelték az Egyesült Államoktól, hogy állítsák le a Metát, valamint nyilvánítsák szélsőséges szervezetnek.
Zelenszkij a románokkal és a szlovákokkal is tárgyalt
Az ukrán elnök mindeközben azt is közölte, hogy Zuzana Čaputová szlovák elnökkel és Klaus Iohannis román elnökkel is tárgyalásokat folytatott, többek közt Ukrajna EU-tagságáról.
 
 
Nem jutott be a humanitárius szállítmány Mariupolba
Korábban újabb, humanitárius segélyt szállító konvoj indult Mariupolba. Azóta kiderült, hogy a segély nem jutott el a városba.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a konvojt – az oroszok által már elfoglalt – Bergyanszk közelében meg kell állítani, mivel Mariupolt olyan súlyos légicsapások érik, hogy nem volt esélyük bejutni a városba.
Holnap reggel ismét megpróbálunk bejutni a városba
– mondta Verescsuk.
 
 
Pénzt ad a brit kormány a befogadó családoknak
Jelentős pénzbeli támogatást nyújt a brit kormány azoknak a családoknak, amelyek ukrajnai menekülteket fogadnak be - közölte vasárnap Michael Gove lakásügyi miniszter.
Gove a BBC televíziónak nyilatkozva elmondta: a kormányban felmerült az az elképzelés is, hogy a szankciókkal sújtott orosz oligarchák lefoglalt nagy-britanniai otthonaikban helyeznék el az ukrajnai háború elől menekülőket, de e megoldás előtt jogi szempontból "meglehetősen magasan van a léc", és a lehetőség egyébként is lezárul, amikor a szankciók érvényüket vesztik.
A miniszter elmondta: ehelyett hétfőtől Homes for Ukraine néven új befogadási rendszer indul, amelynek alapján az ukrajnai menekültek nagy-britanniai támogatókat kereshetnek az erre kialakított kormányzati honlapon.
A programhoz csatlakozó nagy-britanniai lakosok saját otthonukban vagy más lakóingatlanukban lakbér nélküli lakhatást biztosíthatnak az általuk kiválasztott és megnevezett menekülteknek - egyéneknek vagy családoknak - legalább hat hónapig terjedő időszakra.
A befogadó családok és a menekülők a honlapon vehetik fel egymással a kapcsolatot, és megállapodás esetén az ukrajnai vízumkérők a kérelem benyújtásához e befogadókat nevezhetik meg támogatóként.
Michael Gove a vasárnapi BBC-műsorban elmondta: a kormány az ukrajnai menekülteket befogadó brit családoknak havonta 350 font támogatást folyósít. Azoknak a településeknek az önkormányzatai, amelyek menekülőket fogadnak be, menekültenként 10 500 font költségvetési támogatásban részesülnek.
A brit kormány eddigi befogadási gyakorlata a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonai számára tette lehetővé a brit beutazási és tartózkodási engedély kérelmezését a családegyesítési program (Ukraine Family Scheme) keretében.
A részvétel a brit családegyesítési programban az ukrajnai állampolgárok számára akkor lehetséges, ha a hozzátartozó, akihez csatlakozni kívánnak, brit állampolgár vagy olyasvalaki, akinek állandó nagy-britanniai letelepedési engedélye van.
Az ukrajnai állampolgárok jogosultak lehetnek a tartózkodási engedély kérvényezésére a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok nem uniós országokból származó hozzátartozói számára korábban meghirdetett brit családegyesítési program (EU Settlement Scheme Family Permit) alapján is.
 Washington megvizsgálja a „megfelelő következményeket” az újságíróhalál miatt
A Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója, Jake Sullivan vasárnap a CBS műsorában elítélte Oroszországot az amerikai újságíró meggyilkolása miatt, és kijelentette: Az Egyesült Államok megfelelő módon fog reagálni, amint a Biden-kormányzatnak több információja lesz a halálesetről.
Konzultálni fogok kollégáimmal, konzultálni fogunk az ukránokkal, hogy pontosan meghatározzuk, hogyan történt ez, majd megvizsgáljuk a helyzetet és a „megfelelő következményeket”
– mondta Sullivan a Face the Nationnek, hozzátéve:
Ez szerves része az oroszok arcátlan agressziójának, amelynek során civileket, kórházakat, istentiszteleti helyeket és újságírókat vettek célba.
Sullivan az amerikai újságíró meggyilkolását megdöbbentőnek és rémisztőnek nevezte.
Zelenszkij az oroszországi szerződéseik felmonbdására szólította fel a szoftvercégeket
Volodomir Zelenszkij felszólította a Microsoftot, az Oracle-t és az SAP-t, hogy mondják fel a meglévő oroszországi szerződéseiket, és ne forgalmazzák termékeiket az országban – írja a Guardian.
A Microsoft korábban egyébként leállította az új ügyfelek befogadását Oroszországban, de Zelenszkij szerint az ehhez hasonló lépések csupán „fél intézkedések”. A Microsoft, az SAP és az Oracle nem válaszolt azonnal a kérésre.
 
 
Vöröskereszt: azonnali tűzszünetre van szükség Mariupolban
Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban sürgősen tűzszünetre van szükség, mert humanitárius katasztrófa fenyeget – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, írja a Tagesschau. A kikötőváros lakói hetek óta rémes körülmények között élnek élet és halál között – mondta Peter Maurer, a genfi székhelyű segélyszervezet elnöke. Civilek és katonák holttestei fekszenek az utcán és a romok alatt, a súlyos betegeket nem tudják ellátni. Mariupol több százezer lakosa küzd az alapvető szükségletek hiányával, nincs elég élelem, víz és gyógyszer. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy állapodjanak meg a tűzszünet feltételeiről és a civilek menekülési útvonalairól. A segélyszervezet felajánlotta, hogy semleges közvetítőként vesz részt a tárgyalásokon.
Zelenszkij újra légtérzárlatot kért a NATO-tól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este egy újabb beszédben hősies ukránokat mutatott be, kitartásra kérte népét, a NATO-t pedig újra arra próbálta rávenni, hogy légtérzárlattal nehezítsék meg az orosz támadásokat.
„Tavaly egyértelműen figyelmeztettem a NATO vezetőit, hogy ha nem lesznek kemény megelőző szankciók Oroszországgal szemben, akkor háborút indít. Igazunk lett. Már régóta mondom, hogy az Északi Áramlat egy olyan fegyver, amely Európát fogja sújtani. Már ez is nyilvánvaló.”
„És most megismétlem – ha nem zárják le a légterünket, csak idő kérdése, hogy orosz rakéták hulljanak az önök területére. A NATO területére. A NATO-országok polgárainak otthonaira” – mondta Zelenszkij, utalva a Lengyelországtól alig néhány tíz kilométerre történt orosz támadásra.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy egy sebesült katonákat ellátó kórházban járt, ahol orosz katonákat is kezelnek, kiemelve, hogy az ukrán orvosok emberként viselkedtek ebben a helyzetben, nem az ellenséget látták bennük. Azt is megemlítette, hogy egy olyan emberrel is találkozott, aki az egyik ellenőrzőpontra mindennap visz egy fazék borscsot a katonáknak.
„És tudom, hogy államunk évszázadok óta ilyen emberekre épül. Az ilyen embereknek köszönhetjük, hogy túlélünk minden sötét napot. Mert együtt vagyunk, és mindig megvédjük a saját népünket, és a saját tulajdonunkat. Nem a pénzért. Kényszerítés nélkül. Nem úgy, mint azok, akik hozzánk jöttek. Csak azért, mert ukránok vagyunk” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök szükségesnek nevezte, hogy megszervezzenek egy Putyinnal való találkozót, bár ezt ő is nehéz útnak nevezte.
„Megvédjük a legdrágábbat, amink van. Ki kell tartanunk. Harcolnunk kell. És győzni fogunk. Én tudom ezt. Hiszek ebben” – buzdított Zelenszkij.
Brit hírszerzés: Ukrajna teljes tengeri blokád alatt áll
Az angol védelmi minisztérium hírszerzése néhány mondatban számolt be az orosz-ukrán háború fekete-tengeri hadszínteréről. Ezek voltak a főbb megállapításaik:
  • az orosz haditengerészet blokád alá vette Ukrajna partjait a Fekete-tengeren, gyakorlatilag elszigetelve az országot a nemzetközi tengeri kereskedelemtől
  • orosz hadihajókról továbbra is rakétacsapásokat mérnek különböző városokra Ukrajna-szerte
  • az Azovi-tengernél már egy kétéltű harci járművet partra tettek az oroszok, és a következő hetekben várhatóan még több ilyen eszközt juttatnak ki a szárazföldre.
 
 
Amerikai lapok szerint Peking kértek hadfelszerelést az oroszok, de a kínaiak "nem hallottak" róla
Oroszország hadfelszerelést kért Kínától a február 24-én indult ukrajnai invázióját követően - jelentették vasárnap amerikai lapok.
A Financial Times és a Washington Post az Egyesült Államok meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozva hozta ezt az értesülést. Az idézett illetékes ugyanakkor nem számolt be arról, hogy milyen jellegű fegyverzetről volt szó, illetve, mi volt Peking válasza a kérésre. Moszkva állítólag gazdasági támogatást is kért a nyugati szankciók ellensúlyozására.
Liu Peng-ju, Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője a Reuters globális hírügynökségnek az értesülést firtató megkeresésére azzal válaszolt, hogy "sosem hallott erről". Mint mondta, Peking fő törekvése, hogy a "valóban meghökkentő" ukrajnai feszült helyzet ne szabaduljon ki az ellenőrzés alól.
Mindezzel összefüggésben hírügynökségek felidézik, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn fog Rómában találkozni Jang Csie-csivel, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetőjével.
Sullivan óva intette Kínát, hogy minden bizonnyal következményekkel kell számolnia, ha segít Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában.
Az orosz hatóságok által "különleges katonai műveletnek" nevezett ukrajnai beavatkozás és az ezt követő nyugati szankciók nyomán Moszkva és Peking szorosabbra fűzte együttműködését. Kína eddig nem ítélte el a támadást, bár a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgeti.
Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy a nap folyamán több mint 5500 civil tudta elhagyni a harci övezeteket kilenc humanitárius folyosón keresztül. Közülük 3950-et a kijevi régióból menekítettek ki.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter az este arról számolt be, hogy az orosz hadművelet megindulása óta hét kórház semmisült meg helyrehozhatatlanul. Az Ukrinform ukrán hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy további száz egészségügyi intézmény szenvedett különböző fokú károkat a harci cselekmények során. A miniszter beszámolt arról is, hogy az ukrán egészségügyi dolgozók sorából hatan vesztették életüket, és tizenketten sebesültek meg.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintén vasárnap este arról számolt be, hogy a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felhagyott a biztonsági-karbantartási munkálatokkal a szellemi és fizikai kimerültség miatt. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot.
Az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat egyébként vasárnap a kijevi energiaügyi minisztériumra hivatkozva bejelentette, hogy a csernobili atomerőműben helyreállt az áramszolgáltatás.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter az Enerhoatom által közzétett közleményben jelentette be, hogy az Ukrenerho, szakemberei, atommérnökei és villanyszerelői erőfeszítéseinek köszönhetően állt helyre a bezárt atomerőmű áramellátása, és a fűtőelemek hűtőrendszere ismét rendben működik. A miniszter szerint nem volt külső segítségre szükség az áramszolgáltatás helyreállításához.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője vasárnap Telegram-oldalán közölte, hogy Ukrajnába utazott, hogy látogatást tegyen a Kijevet ostromló csecsen csapatoknál. A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a közlés hitelességét.
A Groznij nevű csecsen televíziós csatorna a Telegramon közzétett egy felvételt, amelyen Kadirov látható egy elsötétített szobában, amint csecsen harcosokkal beszél, állítólag mindössze hét kilométerre az ukrán fővárostól.
Videóhívással folytatódnak a tárgyalások hétfő délelőtt
A NEXTA azt írta az ukrán tárgyalódelegáció egyik képviselőjére, David Arahamiára hivatkozva, hogy kijevi idő szerint 10:30-kor (magyar idő szerint 9:30-kor) kezdődnek az orosz-ukrán tárgyalások, amelyek videóhívásban zajlanak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a delegáció feladata az, hogy elérjenek egy Putyinnal való találkozót. Zelenszkij azt is mondta, hogy a tárgyalásokon „hatékony garanciákat” kell szerezniük az oroszoktól. Azt viszont nem részletezte, hogy pontosan mit ért ezalatt.
 
 
Melitopol oroszcsatorna-hiánya rövidesen megoldódik
Nagy hiány van a megbízható információkat terjesztő csatornákból, ezért van szükség orosz műsorszolgáltatásra, jelentette ki Galina Danilcsenko, a megszállt Melitopol oroszok által kinevezett polgármestere, írja a CNN.
Két nappal ezelőtt, még Ivan Fedorov vezette a várost, de őt elfogták és őrizetbe vették orosz fegyveresek, Zelenszkij ukrán elnök szerint meg is kínozták a polgármestert. Fedorovot a luhanszki szeparatista régió ügyészsége terrorcselekményekkel vádolja.
(MTI - Index - Telex nyomán)
Előző hírfolyamunk: Zelenszkij: több katonát vesztettek Ukrajnában az oroszok, mint a két csecsen háborúban együtt