Lloyd Austin látogatásának egyik célja, hogy megmutassa, Washington elkötelezett a katonai jelenlét fenntartása mellett, 20 évvel az Egyesült Államok vezette háború után, amely megdöntötte Szaddám Huszein uralmát.

A 2003-as Öböl-háborúban iraki civilek tízezrei haltak meg, és instabilitás alakult ki az országban, majd 2011-ben, az amerikai csapatok nagy részének kivonása után megvetette a lábát az országban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, amely Irak egy részét teljesen ellenőrzése alá is vonta. Az Iszlám Állam uralmát végül szintén nemzetközi katonai koalíció számolta fel.

A védelmi miniszter Joe Biden amerikai elnök kormányának legmagasabb rangú tisztviselője, aki Irakba látogatott az utóbbi időben. Austin hangsúlyozta, azért érkezett, hogy megerősítse az amerikai-iraki stratégiai partnerséget, miközben az ország egyre biztonságosabbá, stabilabbá és függetlenebbé válik.

Az Egyesült Államok jelenleg 2500 katonát állomásoztat Irakban - és további 900-at Szíriában -, hogy tanácsadással és segítségnyújtással támogassa a helyi csapatokat az Iszlám Állam fegyveresei elleni harcban, akik "kalifátusuk" bukása után gerilla harcmodorra álltak át, és rendszeresen követnek el terrortámadásokat.

Austin látogatásának további célja az iraki miniszterelnök, Mohammed asz-Szudáni támogatása az iráni befolyás visszaszorításában az országban. Az Irán által támogatott iraki síita milíciák rendszeresen intéznek támadásokat amerikai célpontok ellen Irakban.

Az Egyesült Államok és Irán 2020-ban közel került a közvetlen fegyveres konfliktushoz, miután egy amerikai dróntámadásban megölték Kaszem Szulejmánit, az iráni Kudsz hadtest, a Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekkel megbízott elitegységének parancsnokát.

Austin várhatóan találkozik a miniszterelnökkel, valamint az iraki Kurdisztán régió elnökével, Maszrúr Barzánival is.

(MTI)