Kiálltak Ukrajna további töretlen támogatása mellett a Bukaresti Kilencek (B9 - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) államfői kedden Pozsonyban tartott találkozójukon.
 Novák Katalin a B9 csúcstalálkozójának sajtótájékoztatóján Pozsonyban. Mellette Gitanas Nauseda litván (j3), Andrzej Duda lengyel elnök (j4), Zuzana Caputová szlovák (j5), Klaus Iohannis román (b4), Egils Levits lett (b3), Alar Karis észt (b2) és Petr Pavel cseh államfő (b), valamint Ilijana Jotova bolgár alelnök |
A pozsonyi fórum központi témái az Ukrajnában zajló konfliktus és annak következményei, illetve ennek összefüggésében a közép-európai régiót érintő biztonsági kérdések voltak. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón a fórum résztvevői kinyilvánították szándékukat Ukrajna további támogatása mellett, hangsúlyozták az ezzel kapcsolatos közös álláspont fenntartásának fontosságát, valamint a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét, utóbbival összefüggésben pedig felvetették a tagországok védelmi kiadásai emelésének lehetőségét is.
Zuzana Caputová szlovák államfő, a találkozó házigazdája a közös sajtótájékoztatón azt állította: "viszonylag jól sikerült elviselni" az ukrajnai háború kezdete után kialakult energiaválságot, s - mint mondta - "már csökken az infláció", s mindez annak köszönhető, hogy sikerült megőrizni az egységet. Hozzáfűzte: ezért az egységes álláspont fenntartása a továbbiakban is nagyon fontos. E megállapításban a szlovák elnök szavai szerint a találkozó minden résztvevője egyetértett.
Andrzej Duda lengyel államfő, aki produktívnak nevezte a találkozót, úgy vélekedett: ki kell tartani azon álláspont mellett, hogy Oroszországnak anyagi jóvátételt kell majd fizetnie a háború következményeiért, és felelősségre kell vonni a konfliktusért felelős orosz vezetőket is. Duda szerint emelni kell a NATO tagországokban a védelemre költött anyagi források mértékét. "A NATO-n belül a védelmi kiadásokra megszabott 2 százaléknyi GDP-nek nem a felső határnak, hanem a küszöbnek kell lennie" - fogalmazott Duda.
Klaus Iohannis román államfő beszédében azt állította: "Oroszország továbbra is a legnagyobb veszélyforrás Európa számára", s ezért erősíteni kell a NATO keleti szárnyának védelmét, valamint támogatni kell a háború közelében lévő (nem NATO-tag) országok fegyveres védelmi lehetőségeinek erősítését is.
A találkozón ugyancsak részt vett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, aki a rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében a NATO júliusban esedékes vilniusi találkozójával kapcsolatban úgy vélekedett: ott olyan megegyezés születik a résztvevő országok részéről, amellyel tovább emelik majd az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, oly módon, hogy az ország elérhesse az észak-atlanti szövetség sztenderdjeit.
 Novák Katalin, Klaus Iohannis román (b2), Zuzana Caputová szlovák (b), Andrzej Duda lengyel (j2) és Petr Pavel cseh államfő (j) |
A pozsonyi találkozó résztvevői az általuk elfogadott zárónyilatkozatban leszögezték: megerősítik töretlen támogatásukat Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok szerinti területi egysége irányában, mivel - mint írták - "ez az egyedüli út vezet ahhoz, hogy Európában sikerüljön újrateremteni a békét, és a szabályokon alapuló rendet." A zárónyilatkozatban kijelentették: támogatják Ukrajnát a béke megteremtésében, az önmaga által meghatározott feltételek mellett, s ez a támogatás "addig tart majd, amíg szükséges." A dokumentumban rámutattak: továbbra is fenn kívánják tartani az Oroszországra irányuló nemzetközi nyomásgyakorlást, szankciók formájában is.
Előrebocsátják: a júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozón tovább akarják erősíteni a segítségnyújtást Ukrajnának, s ezzel összefüggésben egy nagyobb, többéves időszakra szóló, komplex támogatási csomag elfogadása a cél.
 Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd |
A Bukaresti Kilenceket a NATO keleti szárnyát alkotó országok alkotják, a csoportosulás néhány éve Lengyelország és Románia kezdeményezésére jött létre. A keddi, pozsonyi volt a csoport tagjainak nyolcadik találkozója.
Frissítés: Novák Katalin: a B9-ek hívei annak, hogy perspektívát nyújtsanak Ukrajna NATO-tagságára
A Bukaresti Kilencek (B9) elkötelezettek Ukrajna további támogatása és mindenekelőtt a béke mielőbbi helyreállítása iránt - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a NATO közép- és kelet-európai tagországait tömörítő B9-ek államfőinek keddi pozsonyi találkozója után.
A Bukaresti Kilencek (B9 - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) megbeszéléséhez személyesen csatlakozott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, illetve videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrajnai államfő is. A fő téma Európa biztonságának és stabilitásának megerősítése volt.
Novák Katalin a megbeszélés témái közül kiemelte az ukrajnai civileket sújtó, megmagyarázhatatlan, brutális és tragikus támadásokat. Mint emlékeztetett, elnök társai többségéhez hasonlóan együttérzését személyesen is kifejezte korábbi ukrajnai látogatása során.
A magyar államfő hozzátette, hogy a kedden elfogadott nyilatkozat "elítéli Oroszország igazolhatatlan támadását és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát".
A B9-eknek továbbra is készen kell állniuk a humanitárius segítségnyújtásra - mutatott rá, hozzátéve: Magyarország a háború kezdete óta kétmillió menekültet fogadott Ukrajnából.
Novák Katalin felhívta a figyelmet az Ukrajna jövőjével kapcsolatos gondolkodás fontosságára is: a B9-eknek jelen kell lenniük Ukrajnában a háború utáni újjáépítés során és azt követően is - közölte. Fontos azonban az, hogy ne hangozzanak el valószínűtlen ígéretek - hangsúlyozta, hozzáfűzve: Ukrajna számára kulcsfontosságú, hogy a katonai döntéseket reális elvárások alapján hozza meg.
A magyar államfő kifejtette: a B9-ek hívei annak, hogy perspektívát nyújtsanak Ukrajna NATO-tagságára, ahogy hívei a szövetség "nyitott ajtók" politikájának is.
A NATO- és EU-tagság elérése érdekében ezért további reformokra bátorítják Ukrajnát - számolt be Novák Katalin, saját álláspontjaként hozzátéve: mindez az ukrajnai kisebbségi jogok tiszteletben tartását is érinti.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságára is, ez ugyanis alapvető feltétele egész Európa stabilitásának - mutatott rá.
Mint emlékeztetett, Magyarország földrajzilag két válságzóna között helyezkedik el; nemrég például számos magyar katona sérült meg a koszovói zavargásokban a KFOR misszió tagjaként - idézte fel Novák Katalin.
Jens Stoltenberg a keddi találkozó után saját Twitter-fiókjában a Novák Katalinnal lezajlott eszmecseréjét emelte ki: mint fogalmazott, jó megbeszélést folytatott a "megbecsült szövetséges" Magyarország köztársasági elnökével.
Novák Katalin a közösségi médiában arra is emlékeztetett: "Magyarország egy erős NATO-ban érdekelt, ezért is teljesíti a vállaltnál korábban, hogy GDP-je 2%-át költi védelmi kiadásokra."
(MTI nyomán)
