Örményország más államokkal fenntartott biztonsági kapcsolatai nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát és védjék érdekeit - jelentette ki vasárnap az örmény miniszterelnök.
"Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá" - mondta az örmény televízióban elmondott beszédében Nikol Pasinján.
 Hegyi-Karabah szeptember 20-án gyakorlatilag megszűnt létezni (kép: MN) |
"Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz" - tette fel a kérdést Pasinján.
Úgy vélte, Örményország "néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent".
"Felszólítjuk partnereinket, tartsák tiszteletben államunk szuverenitását (...), a nemzetközi közösséget pedig arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki támogatását Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt" - tette hozzá.
Örményország a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. A tömbben meghatározó szerepe van Oroszországnak, ez által Jereván és Moszkva egymás katonai szövetségesei.
Pasinján bejelentette: Jereván előkészületeket tett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra.
Jóllehet az ICC háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, a kormányfő kiemelte: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán "Örményország biztonságát szolgálja".
Oroszország nem képes garantálni Örményország biztonságát
"Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát" - szögezte le.
A kormányfő kijelentette: országa kész befogadni Hegyi-Karabah örmény lakosságát, hiszen az ott élő, néhány napja azerbajdzsáni fennhatóság alá került örményeket "etnikai tisztogatás veszélye fenyegeti".
"Jóllehet az utóbbi napokban humanitárius szállítmányok érkeztek a térségbe, a helyzet ettől nem változik" - szögezte le.
Az örmények nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni
Nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója, David Babaján azt mondta: a térségben élő, mintegy 120 ezer örmény "99,9 százaléka" Örményországba költözne, az emberek ugyanis nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól. A napokban Pasinján még azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene Hegyi-Karabahban még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.
"Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét" - mondta David Babaján a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba - tette hozzá.
Az egész civilizált világ szégyene
"Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van" - fogalmazott Babaján.
Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter - aki New Yorkban van az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán - a világszervezet New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban.
 Örmény harcosok beszolgáltatott fegyverei (kép: armenpress.am) |
ENSZ-missziót várnak
A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet.
"A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni" - jelentette ki Mirzoján.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a napokban még azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott "terrorellenes műveletében" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, de hozzátette, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.
Eközben török médiaforrások azt közölték, hétfőn az azerbajdzsáni Nahicsevánban találkozik Ilham Aliyev azeri és Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Frissítés: Menekülnek az örmények
A Reuters helyszínen lévő újságírója szerint a helyi örmények vasárnap elkezdték tömegesen elhagyni a régió székhelyét, Sztyepanakertet. A beszámoló szerint, aki üzemanyaghoz tudott jutni, az kocsival vágott neki az Örményország felé vezető útnak.
Az örmény hatóságok nem sokkal korábban közölték, hogy helyi idő szerint vasárnap este már megérkezett a menekültek első, 377 fős csoportja a Kornidzor határtelepülésre.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
