Mint minden évben, az idén is Jeruzsálem latin pátriárkája celebrálta az éjféli misét Betlehemben. Pierbattista Pizzaballa pátriárkát a betlehemi Jászol téren a Gázai övezetben jelenleg is zajló népirtásra emlékeztető, döbbenetes betlehem fogadta. Szentbeszéde elején az egyházfő kijelentette: nincs helye az örömnek és ünneplésnek, amikor vannak, akik mindenüket elvesztették ebben a háborúban s olyanok, akik kénytelenek voltak elhagyni a lakóhelyüket, egyedül maradva gyászolnak. A pátriárka egyaránt emlékeztetett a zsidók és a palesztinok fájdalmára, s végül párbeszédre, s az elhúzódó konfliktus okainak felszámolására szólította föl a politikusokat – olvasható a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus honlapján.
A Jeruzsálemből Betlehembe vezető ősi úton
Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem latin pátriárkája és kísérete szenteste, december 24-én a sok évszázados hagyománynak megfelelően Jeruzsálem óvárosi keresztény negyedéből a betlehemi Születés Templomába az idén is azon az ősi, manapság már lebetonozott országúton tette meg a két szent város közti utat, amelyen két évezreddel ezelőtt a Heródes király palotájából - a csillagot követve - a háromkirályok is sietve mentek a betlehemi jászolhoz. A két város határán húzódó hegygerincen álló, út menti Szent Illés (Már Elias) görög ortodox kolostorhoz háromnegyed 12 órakor érkezett a latin pátriárka kísérete, ahonnan, áthaladva az izraeli megszállók építette, erődszerű falon a Betlehem-Hebron útelágazásnál levő Ráhel sírjához folytatta útját.
A zajló népirtásra emlékeztető betlehem a Jászol téren
A betlehemi Születés Temploma előtti Jászol téren az idén nem tolongtak a világ minden részéből odasereglett zarándokok, nem állt ott a nagyméretű, feldíszített karácsonyfa, hanem annak helyén a Szent Katalin-templomba palesztin kendővel a nyakában megérkező Pizzaballa latin pátriárka döbbenetes „betlehemet” talált: a megszületett Megváltót a Szűzanya romok között veszi a karjába. A furcsa „betlehem” láttán önkéntelenül is Márai Sándor kissé aktualizált verssora jutott az eszünkbe: Mert ez nagyon furcsa karácsony: a palesztin nép lóg most a fákon.
Az éjféli misét nem a Jézus Születése-barlang fölé épült ősi templomban (mert az évszázadok óta több más, nem római katolikus keresztény felekezet tulajdonát képezi) celebrálták, hanem a XIX. század végén közvetlenül melléje épített Szent Katalin ferences templomban. Az éjféli mise középpontjában Pierbattista Pizzaballa Jeruzsálem latin pátriárkájának komoly politikai üzenettel átszőtt homíliája állott.
Nincs helye az örömnek és békességnek
A ma estére rendelt szent evangélium szavai igen mély érzelmet közvetítenek: „Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson” (Lukács 2,7). Amint Máriával és Józseffel történt, ma nekünk is úgy tűnik, hogy nincs helye a karácsonynak. Már sok ideje hatalmába kerített mindnyájunkat az a szomorú és fájdalmas érzés, hogy az idén nincs helye annak az örömnek és békességnek, amelyet nem is olyan messze innen (a Betlehemmel szomszédos Bét Száhúr melletti Pásztorok mezején – H. J.), hirdettek az angyalok ezen a szent éjszakán a betlehemi pásztoroknak – kezdte homíliáját Jeruzsálem latin pátriárkája.
A fájdalomnak és a gyásznak nincs vallása
Gondolataink ebben a pillanatban azokkal vannak, akik mindent elvesztettek ebben a háborúban, beleértve a legközelebbi szeretteiket, s akik kénytelenek voltak elhagyni a lakóhelyüket, egyedül maradva gyászolnak. Megkülönböztetés nélkül mindazokra gondolok, akiket ez a háború érint Palesztinában, Izraelben és az egész régióban. (Micsoda erkölcsi különbség van a pátriárka és a véres szájú izraeli vezető politikusok szavai között! – H. J.). Különösen azokra gondolok, akik gyászolnak és sírnak, és szerető gondoskodás gesztusára várnak. Ma este gondolok a családjuktól elrabolt túszokra, amiképpen azokra az emberekre is, akik börtönben sínylődnek, anélkül, hogy biztosították volna nekik a bírósági tárgyalás lefolytatását – utalt végül Pizzaballa pátriárka az izraeli megszállók által október 7-ike után Ciszjordániában és a Gázai övezetben összefogdosott eddig több ezer palesztin civilre.
![]() A Palesztin Nemzeti Hatóság és a diplomáciai képviseletek küldöttségének tagjai az éjféli misén (fotó: Palesztin Televízió) |
Ahol nincs egyetlen biztonságos hely vagy otthon
A Gázai övezetre és kétmillió lakosára gondolok. Valójában a „nem volt számukra hely” szavak jellemzik az ő helyzetüket, amely ma már mindenki számára ismert. Szenvedésük szüntelenül az egész világhoz kiált. Ott egyetlen hely vagy otthon sem biztonságos senki számára. Emberek ezreit fosztották meg alapvető szükségleteiktől; éheznek, és ezzel még jobban ki vannak téve az érthetetlen erőszaknak. Úgy látszik, nemcsak fizikailag, de a nemzetek sorsáról döntők fejében sincs hely számukra. Ez az a helyzet, amelyben a palesztin nép (már eddig is) túl sokáig élt. Bár a saját földjükön élnek, folyamatosan azt hallják, hogy „nincs hely számukra”. Évtizedek óta arra várnak, hogy a nemzetközi közösség megoldásokat találjon a megszállás és annak következményei felszámolására. Ma azonban úgy tűnik számomra, hogy mindenki a saját fájdalmának csapdájába esett. A gyűlölet, a neheztelés és a bosszú szelleme eluralkodik a szívünkben, és nem hagy teret mások jelenlétének. Ennek ellenére másokra van szükségünk. A karácsony pontosan erről szól: Isten emberi módon teszi jelenvalóvá magát, és megnyitja szívünket. (…)
Isten mindig talál helyet a karácsonyának
Tegyük fel magunknak a kérdést: az idén hol van a karácsony? Hol kereshetjük a Megváltót? Hol születhet meg a Gyermek, amikor úgy tűnik, neki nincs helye ebben a mi világunkban? Amint hallottuk, Mária és József is feltették maguknak ezt a kérdést, amikor azon az éjszakán nehezen találtak szállást. A pásztorok ugyanezt a kérdést tették fel, amikor a Gyermeket keresték, és a mágusok is, amikor követték a csillagot. Ez volt az egyház kérdése is minden alkalommal, amikor eltévedt. Ma este az a kérdésünk: hol van ma karácsony helye?Az angyalok megadják a választ. Azon az éjszakán és minden este Isten mindig talál helyet a karácsonyának. Még nekünk is, itt, ma, mindennek ellenére, még a mostani drámai körülmények között is hisszük: Isten még a legkeményebb szívűeknek is képes helyet adni.A jelenlegi körülmények között, ha meg akarjuk találni a karácsony igazi örömét, és ha találkozni akarunk a Megváltóval, nekünk, az egész Egyháznak vissza kell térnünk Istenhez és az Ő szeretetéhez. El kell felejtenünk az erőszak és mások leigázásának társadalmi és politikai magyarázatait. Ezek a jelenségek végső soron abban gyökereznek, hogy elfelejtették Istent, hamis képet alkottak Isten arcáról, és hamis, haszonelvű vallási kapcsolatot használtak Vele. Nagyon gyakran megtörténik ez a mi Szentföldünkön. (…)
Igent mondani a jóra, a békére, a párbeszédre és mások elfogadására
Ha azt akarjuk, hogy legyen karácsony, még háborús időkben is, mindnyájunknak fokoznunk kell a testvériségről, békéről, mások elfogadásáról, megbocsátásról és megbékélésről szóló cselekedeteinket. Engedjétek meg, hogy ehhez hozzátegyem: mindnyájunknak el kell kötelezni magunkat - kezdve velem és mindazokkal, akik hozzám hasonlóan felelősek a társadalmi, politikai és vallási szféra irányításáért -, hogy a „nem” helyett „igen”-alapú gondolkodásmódot alakítsunk ki. Igent mondani a jóra, igent a békére, igent a párbeszédre és igent mások elfogadására. Nem retorikai gyakorlatnak kell lennie, hanem felelősségteljes elkötelezettségnek. Helyet kell készítenie, s nem pedig elfoglalni a helyet; találj helyet másoknak, és a helyet ne tagadd meg tőlük. A karácsonyt az a tér tette lehetővé, amelyet Mária és József felajánlott Istennek és a tőle származó Gyermeknek. Az Igazság és a Béke esetében sem lesz ez másképpen. Nem lesz igazság, és a béke nem jön el, hacsak nem készítünk helyet azoknak a nyílt és nagylelkű „igenünkkel”. (…)
Ideje van a folyamatos konfliktus okai felszámolásának
Imádkozom, hogy Krisztus szülessen újjá a kormányzók és a nemzeteket vezetőinek szívében, és sugallja nekik az ő „igenjét”, ami arra készteti őket, hogy legyenek a mi és mindenki más barátai és testvérei. A kormányzók komolyan kötelezzék el magukat a háború megállítása mellett. Legfőképpen kezdjék újra a párbeszédet, amely végül igazságos és méltó megoldások megtalálásához vezet népeink számára. A jelen pillanat tragédiája azt sugallja, hogy nincs itt az ideje a rövid életű taktikáknak vagy az elméleti jövőre való utalásoknak. Inkább itt az ideje, hogy itt és most kimondjunk egy világos és határozott igazság szót, amely gyógyírt jelent erre a folyamatos konfliktusra, azáltal, hogy annak kiváltó okait felszámolja, és ezzel mindenki, az Szentföld és az ott élők számára megnyitja a nyugalom és az igazságosság új horizontját.Az olyan szavakat, mint a megszállás, biztonság és sok más hasonló szavakat, amelyek túl sokáig uralják narratívánkat, a bizalommal és a kölcsönös tisztelettel kell megerősíteni. Ezt akarjuk ennek a földnek a jövője szempontjából. Csak ez garantálja a valódi stabilitást és a békét.Krisztus születhessen újjá ezen a földön, amely az Övé és a miénk, és innen induljon ki újra az egész világra szóló béke evangéliumának útja! Szülessen újjá a benne hívők szívében, indítsa őket tanúságtételre és küldetésre az éjszaka és a halál félelme nélkül! Szülessen újjá a béke és a jóság, az igazság és az igazságosság vágyaként azok szívében is, akik még nem hisznek benne!
Gázai testvéreim, a szívünkben vagytok
Krisztus a mi kis Gázai övezetbeli közösségünkben is szülessen meg! Kedves gázai testvéreim, a korábbiakban karácsony előtt néhány napot veletek töltöttem. Az idén ez nem volt lehetséges, de nem hagyunk el benneteket. Szívünkben vagytok, és köréd gyűlik az egész keresztény közösség a Szentföldön és szerte a világon. Érezzétek közelségünk és szeretetünk melegét, amennyire csak lehetséges!Krisztus születhessen újjá mindenki szívében, hogy mindenkinek legyen karácsony!Boldog Karácsonyt! Megszületett a Megváltó - Halleluja! (Wulidá El-Maszíh – Hallelújá - ولد المسيح... هللويا).
Hering J. – Kuruc.info













