Évente több száz tonna aranyat csempésznek Afrikából Dubajba, ahonnan aztán más országokba, elsősorban Svájcba juttatják tovább - írta jelentésében a Swissaid svájci székhelyű nem kormányzati szervezet. A csempészetben fegyveres csoportok is részt vesznek.
Az afrikai arany útján címet viselő, az aranycsempészetet 2012 és 2022 között vizsgáló jelentés szerint - amelyet 54 afrikai ország adatai alapján állítottak össze - a szóban forgó időszakban mintegy 24-35 milliárd dollár értékű arany hagyta el Afrikát, azaz körülbelül 300-400 tonnát csempésztek ki a fekete kontinensről.
A csempészet ezen tíz év során több mint a duplájára nőtt.
A kontinensen bányásszák a legtöbb aranyat, elsősorban Ghánában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Maliban és Burkina Fasóban. Az arany kulcsszerepet játszik az afrikai országok gazdaságában is, azonban nem csupán a bányászok és a bányaipari dolgozók megélhetése függ tőle, és nem egyedül az állami költségvetést erősíti, hanem sok esetben a különböző fegyveres csoportok is az arany segítségével tartják fenn magukat. Az értékes ásvány így komoly szerepet játszik az emberi jogi jogsértésekben, a bányászati munkák pedig környezeti károkat is okoznak - olvasható a jelentésben.
A Swissaid becslései szerint 2022-ben az Egyesült Arab Emírségekbe importált arany több mint 66 százalékát afrikai országokból, illegálisan juttatták az Öböl menti országba. Az "aranyvárosnak" is nevezett Dubajból ezt követően rendszerint Svájcba - mely az emírségek után az afrikai arany második legnagyobb felvásárlója - , illetve Indiába kerül az arany.
(MTI)