A szavazatok 98 százalékának megszámolása után az alábbi pártok jutottak be a 330 tagú parlament alsóházába:

Az RMDSZ 6 százalék feletti eredménye az utóbbi két évtized legjobb teljesítménye lehet.

Míg a 136 fős szenátusba az alábbi pártok jutottak be:

A jelenlegi kormány, a Romániát korábban váltógazdaságban irányító, ám végül az EU-s források megszerzése miatt összeálló PSD–PNL-koalíció elvesztette parlamenti többségét, azonban az már a választás előtt várható volt, hogy a két pártnak minimum az USR-t, de elképzelhető, hogy az RMDSZ-t is be kellene venni a kormányba, mert másképp nem mutatható fel a parlamenti többség.

Annak ellenére, hogy a pártja kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve, Marcel Ciolacu PSD-s miniszterelnök az exit poll eredmények közlése után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a választók azt üzenték, bíznak a jelenlegi kormányban, és azt szeretnék, hogy folytassák az ország fejlesztését uniós forrásokból, miközben megőrizzék a hagyományaikat és a hitüket.

Ciolacu még a választás előtt nem zárkózott el a PSD–PNL–USR-kormánytól, ugyanakkor arra az este folyamán nem tért ki.

A szélsőjobboldal előretörése miatt valószínűleg hosszú kormányalakításra lehet számítani, hiszen ahhoz minimum három, de lehet, hogy négy pártra is szükség lesz.

A PNL már az este folyamán bejelentette, hogy ők hajlandóak részt venni egy kormánykoalícióban, azt azonban ideiglenes elnökük, Ilijan Bolojan leszögezte, hogy a vita alapját az általuk javasolt reformprogramnak kell adnia – a PNL csökkentené mind a parlament, mind a kormány nagyságát.

Az USR elnöke, Elena Lasconi az este folyamán már pedzegette, hogy kormányozna. Annak ellenére, hogy a párt a vártakhoz képest rosszabbul szerepelt: míg az elnökválasztáson Lasconi második lett a szavazatok 19,18 százalékát megszerezve, amivel bejutott a december 8-i második fordulóba, pártja mindössze 12 százalékpontot kapott – ez részben annak is köszönhető, hogy az elnökválasztás eredményeit újraszámolták, ami ugyan továbbra is az ő második helyezését hozta ki, de a választók bizalmát elvehette.

Lasconi az est folyamán arról beszélt, a jelenlegi politikai helyzet nem pártokról vagy jelöltekről szól, hanem a demokráciáról, és arról, hogy Románia az EU és a NATO része maradjon. Beszédében bírálta a román politikai elitet, ami szerinte a jelenlegi megosztott társadalomhoz, valamint a szélsőjobboldali, EU-ellenes erők megerősödéséhez vezetett, emellett reményét fejezte ki aziránt, hogy más jobboldali pártokkal együttműködve kormányozna.

Lasconi emellett azt állította, a mostani választáson a közösségi oldalakon, de leginkább a TikTokon orosz propaganda terjengett a választással kapcsolatosan, ami veszélyt jelent a demokráciára.

Amiatt, hogy három, de akár négy párt is szükséges lehet a parlamenti többséghez, hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, hiszen ehhez nagy engedményeket kell tenni, valamint kompromisszumot kötni a balközéptől jobbközépig terjedő pártoknak.

Az exit pollok közlése után a második helyezést elérő AUR elnöke, George Simion is értékelte a választásokat. Olvasata szerint a mostani választáson a románok hallatták a hangjukat, miszerint ők európaiak, de nem másodrendűek, és a NATO tagjai, de akkor is a békéért küzdenek – ezzel lényegében megismételte a párt választás előtti üzeneteit.

Szerinte az, hogy az elnökválasztás első fordulóját lehet, hogy megismétlik, azt mutatja, hogy a politikai elit – ezalatt ő a PSD-t és a PNL-t érti – foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. Simion ezenkívül összefogást és hídépítést ígért, ugyanakkor nem a politikai elittel, hanem a többi, általa csak szuverenistának nevezett párttal. Simion aláhúzta, hogy a PSD-vel nem lépne kormányra, valamint az elnökválasztás második fordulójában az AUR-ból kizárt Calin Georgescut fogja majd támogatni.

Ennél élesebben fogalmazott az SOS Románia elnöke, Diana Sosoaca, aki már az exit poll eredmények után azt követelte, hogy érvénytelenítsék a parlamenti választást, mert szerinte a politikai elit elcsalta azt.

Szerinte zsákokban vitték idegen helyekre a szavazatokat, és szervezett lopás zajlik. Egyébként azt ígérte, együttműködne az AUR-ral, ugyanakkor az AUR elnökét azzal vádolta meg, hogy összefogna a PSD-vel és a PNL-lel is.

Az RMDSZ eredményváróján elégedettek lehettek a jelenlévők, ugyanis annak ellenére, hogy napközben még úgy tűnt, hogy a magyar lakta településeken a választásokon való részvétel alacsonyabb, történetének legjobb eredményét érhette el – legutoljára 2000-ben szerezte a szavazatok legalább 6,8 százalékát a Kelemen Hunor vezette párt.

Kelemen az eredményváróján arról beszélt, hogy leginkább az a korosztály mozdult meg, aminek van emléke a 90-es évek előtti időkről, akik tapasztaltak már magyarellenességet – az RMDSZ az elnökválasztás után a kampányát lényegében arra építette, hogy a szélsőjobboldali pártok jelentette veszélyre hívta fel a figyelmet.

A pártelnök a választókon kívül megköszönte mindenkinek a munkáját, akik részt vettek a kampányban, valamint megköszönte a sajtónak is, hogy beszámoltak arról. Kelemen ezenkívül elmondta, hogy hétfőn ül össze a párt elnöksége, ami után majd sajtónyilatkozatot fog tenni – a pártelnök korábban azt ígérte, majd a parlamenti választás után, december 2-án fogja bejelenteni, kit támogatnak az elnökválasztás második fordulójában.

Az eredménynek nem kizárólag Erdélyben örültek: Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán írt arról, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős érdekképviseletet akarnak Bukarestben, az RMDSZ eredményét pedig fantasztikusnak nevezte. A tárcavezető szerint az RMDSZ jó szereplése segíteni fog a magyar–román kapcsolatok további fejlesztésében is.

(Index nyomán)