Kínában egy év alatt ötszörösére nőtt az ipari vállalatok AI-használata, miközben a technológia egyre több szellemi és fizikai munkát automatizál. A mesterséges intelligencia már a tartalomgyártástól a csomagválogatásig terjed, ami különösen a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét teheti bizonytalanabbá – írja az Index.
Jelentősen nőtt a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a kínai iparban: tavaly az ipari vállalatok 47,5 százaléka használt MI-modelleket vagy AI-ügynököket, szemben a 2024-ben mért 9,6 százalékkal – derül ki az International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat adataiból.
Az AI gyors térnyerése egyre erőteljesebben alakítja át a kínai munkaerőpiacot, miközben a foglalkoztatási helyzet különösen a fiatalok körében jelent kihívást. Kínában a városi munkanélküliségi ráta 5 százalék körül alakul, a 16-24 éves, oktatásban nem részt vevő fiatalok körében azonban ennek mintegy háromszorosa.
A technológia alkalmazása különösen a szoftverfejlesztésben, a fordításban és a tartalomgyártásban terjed gyorsan, miközben az automatizáció egyre több fizikai munkakört is érint. A generatív AI térnyerése a kínai rövidfilmes iparágban is érzékelhető: kínai sajtóbeszámolók szerint az élő szereplős, mobiltelefonokra készített rövid- és vertikális sorozatok száma az idei első negyedévben mintegy 75 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Zoom
Humanoid robotokat már csomagválogatásra, forgalomirányításra és kávékészítésre is alkalmaznak, miközben az ételkiszállító robotok terjedése hosszabb távon a futárok munkájára is hatással lehet. A technológia fejlődésével egyes, korábban speciális képzettséget igénylő feladatok is egyre könnyebben automatizálhatók.
A kínai kormány az „MI Plusz” kezdeményezés és a 2030-ig tartó ötéves terv keretében ösztönzi a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását a gazdaságban, egyebek mellett a termelékenység növelése és az ország technológiai versenyképességének erősítése érdekében.
Az AI térnyerése a termelékenység növekedése mellett munkahelyek megszűnésével is járhat, tovább nehezítve a foglalkoztatás bővülését. A munkahelyekkel kapcsolatos bizonytalanság a fogyasztást is visszafoghatja, miközben a gazdaságot az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése is terheli.
Hosszabb távon ugyanakkor az automatizáció enyhítheti a népesség öregedéséből és csökkenéséből fakadó munkaerőhiányt. Előrejelzések szerint 2050-re Kínában kevesebb mint két munkaképes korú felnőtt jut majd egy nyugdíjasra. Szakértők szerint az automatizáció részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú népesség csökkenésének hatásait.