A Szabadságmenet elnevezésű megmozdulás résztvevői megtöltötték a koszovói főváros központi terét. Sokan albán és UCK-zászlókat lengettek, és a volt koszovói albán gerillaszervezet nevét skandálták. A városban több helyen Hashim Thaci, Kadri Veseli, Jakup Krasniqi és Rexhep Selimi nagy méretű portréit helyezték el, egy óriáskivetítő pedig az ítélethirdetésig hátralévő időt mutatja. A tüntetésen kifeszített egyik hatalmas molinón az állt: "A nép nevében nyilvánítsátok őket ártatlannak!"

"Koszovó felszabadítását áldozatok árán vívtuk ki. Ezt az igazságot egyetlen bíróság sem törölheti el" - jelentette ki Hysni Gucati, a koszovói háborús veteránok szövetségének vezetője.

Bedri Hamza koszovói politikus a tömeg előtt azt mondta: nem engedik, hogy átírják a történelmet. "Az igazságos döntés erősíti az igazságszolgáltatást, az igazságtalan pedig lerombolja. Koszovó vár, Koszovó figyel, Koszovó szilárdan áll" - fogalmazott.

Edi Rama albán miniszterelnök szintén kiállt az UCK volt vezetői mellett. A Facebookon követelt "szabadságot a felszabadítóknak", az eljárást pedig bohózatnak nevezte, amely szerinte "az utolsó napjait éli".

A hágai székhelyű Koszovói Különleges Törvényszék szerdán hirdet elsőfokú ítéletet a 2023 áprilisában kezdődött perben.

Az 58 éves Hashim Thaci az UCK politikai vezetője volt az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején, Kadri Veseli a szervezet hírszerzését irányította, Rexhep Selimi a műveleti vezetésben töltött be magas tisztséget, Jakup Krasniqi pedig az UCK szóvivője volt.

Mind a négy vádlottat tíz vádpontban vonják felelősségre. Hat vádpont emberiesség elleni bűncselekményekre - üldöztetésre, bebörtönzésre, más embertelen cselekményekre, kínzásra, gyilkosságra és erőszakos eltüntetésre -, négy pedig háborús bűncselekményekre - jogellenes és önkényes letartóztatásra és fogva tartásra, kegyetlen bánásmódra, kínzásra és gyilkosságra - vonatkozik.

A vádirat legalább az 1998 márciusa és 1999 szeptembere közötti időszakban Koszovó területén elkövetett bűncselekményeket öleli fel. Az ügyészség szerint az áldozatok között szerbek, cigányok, valamint olyan albánok voltak, akiket az UCK ellenségnek vagy a szerb hatóságokkal együttműködő személynek tekintett.

Mind a négy vádlott tagadta bűnösségét. Az ügyészség a záróbeszédben mindegyikükre 45 év szabadságvesztés kiszabását kérte, a védelem ezzel szemben felmentő ítéletet indítványozott. Hashim Thaci korábbi záróbeszédében azt mondta a bíráknak, hogy ártatlan, és szerinte "az egyetlen igazságos döntés a teljes felmentése lenne".

Az UCK-t Koszovóban széles körben felszabadító mozgalomnak, egykori vezetőit pedig háborús hősöknek tekintik. A különleges törvényszék eljárását több koszovói politikus is bírálta, politikai indíttatásúnak nevezve azt. A szombati tüntetést a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) is támogatta.

Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktusban mintegy 13 ezer ember vesztette életét, többségük koszovói albán volt, és mintegy egymillió koszovói albán kényszerült elhagyni otthonát. A konfliktus a NATO Jugoszlávia elleni, 78 napig tartó légitámadásait követően ért véget, amelyek után a szerb erők kivonultak Koszovóból.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Hashim Thaci 2008 és 2014 között Koszovó miniszterelnöke, 2016 és 2020 között pedig köztársasági elnöke volt. Miután 2020 novemberében megerősítették az ellene benyújtott vádiratot, lemondott az elnöki tisztségről, Hágába utazott, hogy feladja magát, és három vádlott-társával együtt azóta őrizetben van. A Koszovói Különleges Törvényszék formálisan a koszovói igazságszolgáltatási rendszer része, székhelye azonban - főként a tanúk védelme érdekében - Hágában található.

(MTI nyomán)