Trump a Csákány-hegy (Pickaxe-mountain) nevű, mélyen a föld alatt kialakított létesítményt említette lehetséges célpontként. Mint mondta, az iráni atomprogram egyes létesítményeit több millió tonnányi szikla védi.

"Most a Csákány-hegyet vizsgáljuk. Lehet, hogy ezt is meg kell támadnunk. Ha így döntünk, csapást mérünk rá, és gyorsan megsemmisítjük" - jelentette ki.

A Csákány-hegy a natanzi urándúsító központ közelében található, megerősített föld alatti létesítmény. Trump már korábban is felvetette a létesítmény megtámadásának lehetőségét.

Az elnök hangsúlyozta, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, mert ha megszerezné, be is vetné. Az Egyesült Államok részéről ugyanakkor nem tartja szükségesnek atomfegyver alkalmazását. "Nem vetnék be atomfegyvert. Nincs rá szükségünk" - mondta, hozzátéve, hogy amerikai szárazföldi csapatok Iránba küldését sem tartja valószínűnek.

Trumpot a GBU-43/B típusú, rendkívül nagy rombolóerejű hagyományos bomba alkalmazásáról is kérdezték. Az elnök nem árulta el, hogy engedélyezte-e a "minden bombák anyjának" (MOAB) is nevezett fegyver bevetését iráni energetikai és nukleáris létesítmények ellen, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a MOAB nem atomfegyver.

A háború alakulásáról szólva Trump úgy vélekedett, hogy a harcok hamarosan véget érhetnek. Állítása szerint az iráni vezetés a támadások beszüntetését kérte az Egyesült Államoktól, Washington pedig a folyamatban lévő tárgyalásokra tekintettel eleget tett a kérésnek.

Trump méltatta a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott katonai együttműködést is. Arra a kérdésre azonban, hogy megbízik-e az izraeli kormányfőben, azt válaszolta: "őszintén szólva senkiben sem bízom. A politika világában senkiben sem bízom."

(MTI)