Állítom, hogy beteg a magyar igazságszolgáltatás. Az az igazságszolgáltatás, amelyik felmentő ítéletet hoz például vörösiszapügyben (itt most több tucat példát sorolhatnék, de most csak ezt az egyet emelem ki), Budaházy Györgyre viszont 13 évet mér terrorizmus miatt, az teljesen beteg.

Egy barátom írta nemrég: a polgárháborúval az a legnagyobb baj, hogy a legjobb, legbátrabb emberek halnak meg először. Ők, ha kell, tényleg ott lesznek az első sorban, s nem csak az öklüket rázzák majd. Persze ne kerüljön erre sor, mert nem akarunk magyar halottakat, csak igazságot. Azt akartam apámnak is, és azt akarok Budaházy Gyurinak és társainak is. Viszont apám haláláért a gyilkoson kívül nem okoltam mást. Gondolkozzunk, emberek!

Egyre többet hallani róla, hogy óriási a munkaerőhiány Magyarországon. A Lidl már 304 ezer forintos bruttó fizetéssel szeretné magához csalogatni a főpénztárosokat, a Mercedes lakással és óvodával próbálkozik. Különböző megoldásfoszlányokról lehetett hallani, azonban a kormány nem állt elő megfelelő stratégiával az ügyben. Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője a Bar!kádnak adott interjújában elmondta, a probléma gyökere többek között az oktatási rendszerben keresendő, úgy véli, átfogó koncepcióra lenne szükség. Mint elmondta, pártja szerint minden munkaképes embernek dolgoznia kell, ez kell legyen a megélhetés forrása a családok számára.

Ennyi időt kellene fegyházban töltenie Budaházy Györgynek, ha az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedne. Mindezt abban az országban, ahol egyetlen kommunista gyilkost sem sikerült az elmúlt 26 évben felelősségre vonni, abban az országban, ahol senki nem bűnhődött meg a 10 évvel ezelőtti kegyetlen és véres tömegoszlatásokért. Budaházy György egy megosztó személyiség, megrögzött utálói kivételével abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy még ha a vád alapját képező cselekményeket el is követte, aránytalanul túlzó az ítélet egy olyan országban, ahol gyilkosok kapnak ennél sokkal kevesebbet.

Ha a világot nem is tudom megváltani, a közvetlen környezetemet tudom olyan irányba terelgetni, hogy az kiemelkedjen a szürkeségből, a mai romlott, érdektelen világból – nyilatkozta a Bar!kádnak tavaly augusztusban, megválasztása után Dócs Dávid. Cserháthaláp fiatal jobbikos polgármestere betartotta ígéretét, és már egy év alatt jelenős változást hozott a kis Nógrád megyei falu életébe.

Az állóvíztől amúgy sem „szenvedő” magyar közéletet pezsdítette fel a napokban két politikusrokonról szóló cikk, illetve azok utózöngéi. A jelek szerint a közvélemény jelentős részét nem nyugtatták meg a kormány válaszai Orbán Ráhel és férje tavalyi bahreini látogatásával kapcsolatban, az érintettek magyarázkodásából nem tudni, mi a borúsabb következtetés: mindenkit ennyire hülyének néznek, vagy hogy ennyire tellett.

A korrupció, a jog előtti egyenlőség hiánya, elfogult ügyészség és rendőrség, állami szintű bűnözés mind az intézményi gyengeségünk tünetei.

Dinnyésen visszarepülhetünk az időben, és megnézhetjük, vajon hogyan néztek ki már-már elfeledett váraink. Alekszi Zoltán ugyanis négy évvel ezelőtt gondolt egyet, és családjával Budapestről a Gárdony melletti kis faluba költözött, hogy megvalósítsa álmát és erődítményeket építsen. A makett várak anyaghűen készültek, eddig 30 ékesíti a parkot, melyeket Alekszi Zoltán mind saját kezűleg épített fel. A Ba!kádnak adott interjúból kiderült, hogyan készült a Várpark létrehozására, mi adta az ötletet és az, hogy miért raktak Vitány várára keresztet.

Az itt élők és az erre utazók mindig vitára keltek, melyik is a legmagasabb csúcs a sok közül. A liptóiak a Krivánra esküdtek, a szepességiek a Lomnicra, a lengyelek a Jég-völgyi-csúcsra, miközben még az 1769-es térképész felmérés sem ismerte fel, hogy valójában melyik is a Tátra és egyben történelmi hazánk legmagasabb pontja. A nem túlságosan feltűnő Gerlachfalvi-csúcs pedig szép csendesen meghúzódott a többiek „árnyékában”, míg a jolsvai Geiner Lajos 1839-es mérései be nem bizonyították, hogy 2654 méteres magasságával a Gerlachfalvi a Kárpátok legmagasabb csúcsa.

(…) két maradandó, rendíthetetlen dolog van a világon: az egyik az isteni Igazság – a másik az emberi hülyeség – írta Müller Péter. Mindkét dolog végtelen. Ezúttal azonban az utóbbi mentén válogattuk össze hazánkból és a világból olyan bűnelkövetőket, akik csekély értelmi képességüknek köszönhetően kerültek rendőrkézre és az igazságszolgáltatás elé.