"Arra a mérhetetlen szenvedésre emlékezünk ma, melyhez fogható kevés van a történelemben. Hatmillió áldozat, de mit számítanak a számok, amikor már egy ember is végtelen érték? Az áldozatok számánál sokkal nagyobb a zsidóság vesztesége, hiszen a holokauszt óta eltűnt a hagyományosan sokgyermekes zsidó család" - mondta beszédében Surján László.

"A világháborút átélt nemzedék az emberi jogok megerősítésétől, védelmétől várta, hogy a borzalmak ne ismétlődjenek meg. Az emberi jogok egyetemesek, azaz megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkoznak. Azoknak is velünk egyenlő jogai vannak, akiket nem kedvelünk: a diszkrimináció tilalmához szervesen kötődik a tolerancia. Egyetlen nép sem lehet összességében bűnös, azaz a kollektív büntetést semmi nem igazolja. Ez a szemlélet beépült a legtöbb állam nemzeti jogrendszerébe, Magyarországon az Alaptörvény szerves részét képezi" - örvendezett a KDNP-s politikus.

Surján szerint durva hiba, ha a politikai erők versenytársaik lejáratására használják az antiszemita szót, mert ezzel a szavak - vélekedett - súlyukat vesztik, "elinflálódnak", ami éppen a valódi antiszemitáknak kedvez.

A magyar EP-alelnök kiemelte: csak az erkölcsre épített világ jelent garanciát arra, hogy a "holokauszt szörnyűségei" ne ismétlődjenek meg.

"A Nobel-díjas Kertész Imre a Mózesnek adott kőtábláknak, a tízparancsolatnak az ellenpontjaként látja a holokausztot. Az ember szívébe írt erkölcs teljes tagadása tette lehetővé a népirtást. Ma a morált hajlamosak vagyunk a magánélet keretei közé szorítani, a társadalmi berendezkedést a törvények uralják. A jog viszont nem pótolja az erkölcsöt" - vélekedett Surján László.

Az erkölcsre épített világ megteremtése nem vallási kérdés, hanem minden jóakaratú ember feladata - tette hozzá, és megjegyezte: a keresztényeknek ugyanakkor különösen nagy a felelősségük, "hiszen Ferenc pápa egyértelműen fogalmazott: aki keresztény, nem lehet antiszemita".

(MTI nyomán)