Az izraeli külügyminisztérium azért rendelte be Marek Magierowski lengyel nagykövetet, mert a lengyel parlament a holokauszt idején zsidóktól elrabolt vagyonok visszakövetelését időben korlátozó jogszabályokról döntött.

Magierowskival Alon Bar, a külügyminisztérium politikai igazgatója ismertetve az izraeli aggályokat, közölte Magierowskival, hogy a lengyel törvény hatással lesz a két ország közötti kapcsolatokra.

"Még nem késő leállítani a visszaszolgáltatási kötelezettség megkerülését célzó jogszabályokat, és visszatérni a tulajdon helyreállításának kérdéséről folytatott párbeszédhez" - emelte ki a minisztérium közleménye.

"Ez nem történelmi érvelés a holokausztért való felelősségről, hanem Lengyelország erkölcsi kötelezettsége" - állította szerényen az izraeli külügyminisztérium.

Előzőleg Varsóban is berendelték Izrael nagykövetét hétfőre, válaszul a jeruzsálemi bírálatokra a készülő új törvényről.

Az ügy előzménye, hogy a lengyel parlament csütörtökön elfogadott egy új törvényt, amely harminc évben korlátozza a nemzetiszocialisták által a zsidóktól lefoglalt (a 11 éve nemzeti MTI szerint "ellopott" - a szerk.) vagyon visszaszolgáltatási igényeinek lehetőségét. A lengyel szenátusnak még hatályba kell léptetnie ezt a jogszabályt.

Az új törvény szerint leállítják vagy elutasítják az ún. holokauszt alatt lefoglalt vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatban fennálló azon követeléseket, amelyekről az elmúlt 30 évben még nem hoztak végleges döntést, és szintén tilos lesz a már meghozott közigazgatási határozatok ellen új fellebbezések benyújtása.

"Ez egy borzalmas igazságtalanság és gyalázat, amely megkárosítja a holokausztot túlélők, leszármazottjaik és a Lengyelországban több száz éve létező zsidó közösségek tagjainak jogait"- ajvékolt Jaír Lapid külügyminiszter a két ország kapcsolatát szerinte megrontó törvényről.

Varsó nyugtalanítónak tartja a közigazgatási eljárásokról szóló, minap módosított lengyel törvénnyel kapcsolatban tett izraeli nyilatkozatokat, ezért bekérették a varsói izraeli nagykövetséget irányító ügyvivőt - közölte vasárnap Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Pawel Jablonski vasárnap a lengyel közszolgálati televízióban megerősítette, hogy a törvénymódosítás szükséges volt a lengyel alkotmánybíróság 2015-ös döntése nyomán, amely ítélet az alaptörvénnyel meg nem egyezőnek találta a jogszabály egyes előírásait.

A külügyminiszter-helyettes aláhúzta: a törvény az eddigi formájában lehetővé tette, hogy különféle, gyakran bűnügyi hátterű kárpótlási eljárásokban szabálytalan döntések szülessenek. Ez gyakorlatilag ahhoz vezetett, hogy néha jelentős vagyont adtak át az erre nem jogosult személyeknek is. A bűnözők gyakran a holokauszt áldozatainak, illetve jogutódaik rovására is meggazdagodtak - mentegetőzött Jablonski.

Úgy látta: az izraeli politikusok egy része jelenleg belpolitikai célokra használja fel a lengyel törvénymódosítást. "Sajnos, úgy néz ki, hogy az izraeli-lengyel kapcsolatok rontása egyeseknek egyszerűen kifizetődik" - jelentette ki.

Megerősítette: az ügy miatt Izraelben vasárnap berendelték Lengyelország nagykövetét.

A lengyel külügyi tárca már pénteken közleményt adott ki, melyben kiemelték: a lengyel törvénymódosítás után elhangzott izraeli nyilatkozatok "a tények és a lengyel jog nem ismeretéről tanúskodnak".

Aláhúzták: a módosított előírások nem lesznek hatással azon polgári jogi eljárásokra, amelyek célja a jogtalanul elkobozott vagyon visszaszerzése. Azzal kapcsolatban, hogy Izrael a módosítást a "holokauszt" idején "elrabolt" zsidó vagyonokkal hozza kapcsolatba, Varsó aláhúzta: Lengyelországot a holokausztért semmilyen felelősség nem terheli, ezt a német megszállók követték el a zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárokon. A "német bűntetteknek" Lengyelország lakosainak milliói estek áldozatul - fogalmaztak a külügyi közleményben.

(MTI nyomán)