Az individualizmus, önmegvalósítás uralja a mindennapokat, mindegy, milyen áron. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy az empátia mások irányába, a személyes felelősségvállalás és az erkölcs kiveszőben, melyet korábban minden életképes civilizáció ismert a fennmaradása érdekében.

A közelmúltban autóval utaztam, amikor is egy kinézetre jól szituált, szemre késő harmincas évei felé járó úr új és drága autójával hátulról belém szaladt. A legelső adandó alkalommal emberem - ahelyett, hogy megállt volna, és az okozott kár végett valamilyen magyarázattal szolgált volna, egy színlelt bocsánatkérés után, miután járműveinknek lehetőségük volt biztonságosan leparkolni - lelécelt, valószínűsíthetően markába röhögvén, hogy milyen ügyesen kibújt a következmények alól.

Manapság az emberek a félelmet és a bűntudatot csak a felelősségre vonás után érzékelik. Nincsen egy felsőbb hatalom, amitől tartanának, és a jelenlegi társadalmi attitűdök is ezt az álláspontot képviselik, mely szerint lehetséges vallás, vagy - ha jobban tetszik - vezető erkölcsi princípiumok nélkül is talpon maradni. A bűnelkövetési statisztikák, az autós dühroham¹ és embertársaink általános hozzáállása mást mutat. Véleményem szerint ezért jórészt a tévé tartozik felelősséggel.

Az emberek szabadidejük jelentős részét tévénézéssel töltik. Nem hiszem, hogy túlzás azt állítani, hogy rengeteg személy véleményének és nézeteinek a fő forrása a televízió szinte majdnem minden téren. Az illető delikvensek rengeteg időt töltenek a tévénézéssel, így teljesen érthető, hogy amennyiben a közvélemény formálása a cél, erre par excellence a tévé a legmegfelelőbben alkalmas médium az információ terjesztésére. Magától értetődik - amennyiben Ön is egyetért, hogy létezik egy olyan jellegű mozgalom, amelynek célja a világ emberképére való átformálása, akármennyire is egy torz és perverz világ legyen is az. Ebben az esetben egy ilyen szervezetnek érdekében áll a tévéhullámok fölötti kontrollja és annak propagandacélú közvetítése. A tévé teljesen elfogult a durva, szabados és erkölcstelen élettel kapcsolatban, míg a keresztény vallást - azt a hatalmat, amely a társadalmunkat teremtette - negatívan, ellenségesen és fonák módon ábrázolja, és mivel az ördög, mint tudjuk, a részletekben rejlik, biztos, hogy egy ilyen jellegű összeesküvés létezik. Ezen gondolat kidolgozása egy másik tanulmány témája, azonban a tények szilárdak, az összeesküvés pedig kirajzolódik.

Két példát említenék: a BBC, egy belső memorandum kiszivárgása után, beismerte Krisztus-ellenességét, majd pedig a BBC elismerte bűnösségét a kereszténységgel (kiváltképp a római katolikusokkal) szemben, valamint elfogultságát az iszlámmal és egyéb kisebbségekkel szemben a sorozatos nézői panaszokat követően. A BBC-vezetők csúcstalálkozóján beismerték, hogy a „BBC nem pártatlan vagy semleges” - ahogy a BBC politikai szerkesztője, Andrew Marr korábban állította. A csúcstalálkozó kiszivárgott következtetéseit a brit The Mail on Sunday közölte le a zártkörű.

Arra, hogy a kormányok ellenőrzik a kibocsátott hírek tartalmát, bizonyíték is van. Reagan, az Egyesült Államok elnöke 1983. január 14-én aláírta és hatályba léptette a 77. számú irányelvet, amely teljes hatalmat adott a CIA-nak és a kormánynak, hogy meghatározza és ellenőrizze azon hírek tartalmát, melyek az amerikai polgárokhoz eljutnak.

A modern technika segítségével e híreket perceken belül lehet módosítani és feltölteni. Még Göbbels is büszke lenne, csak gondolja meg! Az Egyesült Államok összes médiumának - beleértve az újságokat és magazinokat - több mint 90%-a 3-4 vállalat ellenőrzése alatt áll. Ezen szám pedig egyre csak csökken, ahogy egyre több és több hírügynökséget vásárolnak fel és vonnak össze. A végén pedig már csak egy főszerkesztő döntésén múlik majd meghatározni a milliókat érintő hírek tartalmát. Egy nagyon kisszámú csoport kulcsfontosságú feladatokkal való felruházása mindössze, amit egy hírügynökségnek tennie kell annak érdekében, hogy a hírek megfeleljenek egy bizonyos napirendnek.

Alex Jones az amerikai Truth Movement fényes csillaga, egy független rádiós beszélgetőműsor házigazdája és oknyomozó újságíró a texasi Austinból. Sok emberrel ápolt személyes kapcsolatokat az Egyesült Államok fő hírügynökségeinél, mint a FOX vagy a CNN. Állítása szerint e társaságok jelentős számú dolgozói ellenzik a hírek stílusát és tartalmát, továbbá tisztában vannak azzal, hogy ezek nagy része kitaláció, félrevezetők és/vagy egyszerűen valótlanok.

A propaganda tökéletes eszköze, ahogy a tévé az agyra fizikai szinten hat. Fontos megjegyezni, hogy az emberi szem egyenesen az agyból, annak mintegy száraként nő ki. Ezért a szem a lélek tükre, és egyben vezeték az agy belső szentélyéhez is.

Az emberi agy négy alapfrekvencián működik; a béta, az alfa, a théta és a delta.

Béta hullámok akkor termelődnek, amikor valaki gondolkodik, és a magasabb képességeit használja, míg a delta hullámok az alvással és mély, transzszerű állapotokkal hozhatók kapcsolatba.

A televízió sugárzó és vibráló fénye az agyműködést az alfa és théta hullámok szintjére süllyesztik, gyakorlatilag egy álomszerű állapotra, ahol a magasabb kritikai funkciók kiiktatódnak. Ha Ön csak egy szöveget olvas a képernyőről, az agy akkor is alacsony alfa hullámokat regisztrál. A théta hullámok a belső és intuitív tudatalatti hullámokat foglalják le, ahol Ön a memóriáját, érzékeit és érzelmeit hordozza.

Ezért minden tévéből származó információ megkerüli a logikusan és kritikusan gondolkozó mérlegelési képességeinket, és egyenesen az elme alsóbb területeibe hatol, melyek az emocionálisabb válaszokért felelősek. Így a televízió egyre inkább az érzelmeket, mintsem az elmét vonzza. Manapság nagyon kevesen veszünk részt nyílt vitákban.

A leggyakoribb reakció a fontos kérdésekben érzelmeken alapszik, melyet gyors témaválasztás követ. A tapasztalat testi, és nem értelmi. Huxley Szép új világa jut eszembe, ahol a választott drog, a szóma² volt, lehetővé téve az emberek menekvését az élet kényelmetlen intellektuális problémái elől.

Az agy alfa hullámokat kezd termelni mintegy 30 másodperces tévénézés után, ami zsibbadt, közel kábult működést jelent a pszichológus Thomas Mulholland kísérlete alapján. Az alfa agyhullámok a céltalan, túlságosan befogadó tudattal állnak kapcsolatban. Az alfa hullámokat a nyitott szemek jelentősen nem kötik le.

Valójában Mulholland kutatása azt sejteti, hogy a tévénézés neurológiailag analógiában áll egy üres falra való bambulással. Érdemes megjegyezni, hogy a hipnotizőr célja szintén az agyhullámok lelassítása.

Az Ön agyának a bal oldalában találhatóak a kritikai funkciók. Béta agyhullámok működnek, mialatt ezt olvassa, ítéleteket hozván, múló véleményekkel és leszűrt következtetésekkel. Ezek azok az aktivált hullámok, amelyeket az agy bal oldalán kezd használni, a logikus emberi kommunikáció és analízis központja.

A kutatók szerint a bal oldali félteke hajlamos kikapcsolni az összes képességeit a tévé bekapcsolását követően. A bétáról alfa hullámokra váltás azt mutatja, hogy a televízió képe egyenesen a jobb féltekébe hatol.

Az alfa agyhullámokat a meditációval és az alvással kapcsoljuk össze. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az információt nem fogadjuk be, mert az összeset befogadjuk. Azonban a kritikus mérlegelésre képtelenek vagyunk, ellentétben más forrásokból származó információkkal.

Az agyműködés a delta frekvencia alá süllyed a videojátékok alatt!

Ismert, hogy egyedül a képernyő vibrálási aránya az emberekben megigézett állapotokat okoz. A vibrálási arány az az arány, mellyel a monitor képei frissülnek, általában másodpercenként 50-60-szor. A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) az Egyesült Államok katonasága által szponzorált kutatási program.

Egyik törekvésük a képernyő vibrálási arányának a fejlesztése, amely bármikor alkalmazható, amikor a népesség egy adott részénél egy megigézett állapot kívánatos. A túlzott fényhatás az endorfinokat szabadítja fel, többek között a televízió fénye is. A kutató Herbert Krugman kimutatta, hogy a tévénézőknél a jobb félteke kétszer aktívabb a balnál, ami egy neurológiai anomália. A balról jobbra való átmenet a test természetes ópiátjait engedi szabadjára; endorfinokat, beleértévée a béta-endorfinokat és az enkephalinokat. Az endorfinok strukturálisan hasonlítanak az ópiumra és származékaikra (morfium, kodein, heroin, etc.). Az endorfint (opioid peptideknek is hívják) kibocsátó cselekedetek szokás-formálóak, ritkán nevezzük addiktívnak. A csontropogtatás és kemény edzés is az.

A külső ópiátok ugyan azokra a receptor területekre (opioid receptorok) hatnak, mind az endorfinok és a kettő közti különbség kicsi.

Még az alkalmi tévénézők is ilyen ópiátelvonási tüneteket tapasztalnak, ha huzamosabb ideig abbahagyják a tévézést. A Dél-Afrikában megjelenő Eastern Province Herald (1975) két kísérletről számolt be, ahol különböző szociális-gazdasági közegből származó embereket kértek fel a tévézés abbahagyására.

Egy kísérletben néhány család arra vállalkozott (önkéntesen), hogy egy hónapig nem nézi a televíziót. A legszegényebb család egy hét után föladta, míg a többiek, depressziótól szenvedvén úgy érezték, hogy mintha egy barátjukat vesztették volna el. A másik kísérletben 182 nyugatnémet vállalkozott arra, hogy egy évig nem néz tévét, amiért anyagi jutalmat is kaptak. Senki sem volt képes hat hónapnál tovább ellenállni a vágynak, míg az eltelt idő alatt az összes résztvevő az ópiátmegvonás szindrómáit mutatta; növekvő szorongás, frusztráltság és depresszió. Herbert Krugman kutatása bebizonyította, hogy a tévénézés az agy bal oldalát elzsibbasztja, míg hagyja, hogy a jobb oldal végezze az összes kognitív feladatot. A tévé hatásának szívet szorongató következményei vannak az agy fejlődésére és egészségére nézve. A bal félteke egyrészről, a beérkező információ megítélésének, elemzésének és rendezésének a kritikus része. A jobb félteke a beérkező információt nem szűri kritikusan, és sem nem dekódolja, sem nem osztja fel az információt az összetevőire.

A tévé hatásaival kapcsolatos kutatások arra figyelmeztettek, hogy két év alatti gyermekeknek egyáltalán nem lenne szabad tévét nézniük, tekintettel a gyermek különféle fejlődési területein kifejtett negatív hatásaira. Ezek magukba foglalják a figyelés, a beszéd, a hallás, a térérzékelés és olvasási készség képességeit, ezáltal figyelemzavaros viselkedést idézvén elő, továbbá a motorikus készségek hiányát a mozdulatlan nézési szokások miatt stb. A tévé hatástalan és alkalmatlan oktatási eszköz. Értelmetlenek azok a viták, amelyek a szellemi képességek és törekvések haláláról panaszkodnak, amíg az intellektusnak esélye sem volt arra, hogy - kiváltképp a gyermekek esetében - természetesen és megfelelően fejlődjön a televízió okozta butító hatás miatt.

Másrészről említésre méltó a rádió, ugyanis ennek éppen az ellenkező hatása érvényes. Fejleszti a koncentrációt, mert a hang vizualizációra ösztönzi az emberekben a hallottakat. Hosszú távon az olvasás természetesen tovább szélesíti a koncentrációt és az információ kritikus vizsgálatát is.

Ráadásul a tévéprodukciók stílusa is az amfetaminszerű függőség irányába tereli az embereket az információ befogadásával kapcsolatban. A jelenetváltások kádenciája - ami a képernyőn váltakozó képek üteme és aránya – nagyon gyors, és hajlamos a fejlődő elmét huzamosabb idő alatt képtelenné tenni hosszabb szövegekre való koncentrálásra. A néhány évtizeddel ezelőtti átlagos koncentrálóképesség időtartama mostanra percekre csökkent, míg hajdanában a kritikai gondolkodás több mint egy óra volt.

Az élet minőségét számos tanulmány a magas szókinccsel hozta összefüggésbe, melyre a túlzott tévézés negatívan hat. Amennyiben jó kommunikációs képességekkel rendelkezik, könnyebb az Önt körülvevő világot kifejeznie, és ha országunk fiataljainak addigra ez lesz a mérce, a világ tényleg banális. A szegényes szókincs beszűkült egzisztenciát jelent, eme remek bolygónak csőlátásszerű érzékelését, közben pedig az élete minőségére is rossz hatással van. A fiatalok bálványai, különösen a popsztárok bárgyú és artikulálatlan fogadtatása porig alázza az egyént. 

Olyan világban élünk, ahol az emberek személyiségét hamis tényezők alakítják. A tévé, a zeneipar, a videojátékok, a mozifilmek és a drogok hatásai (legyenek azok a pszichotróp fajták vagy szórakozásiak). Rengeteg ember érdeklődési körét a virtuális valóság uralja, fiatal felnőttekét és még a korombéli harmincasokét is. Szomorú állapotok uralkodnak, minden beszélgetés erről vagy arról a tévé show-ról, a legmodernebb berendezéssel játszott videojátékról szól, vagy arról, hogy ki az első az NB 1-ben.

Tény, hogy ezek tervezettek és előre kiagyaltak, mint ahogy ezek a társadalomra való negatív hatásai is ismertek. Az Új Világrend jön a képbe. Nem olyan régen az éppen akkori brit kormányfő, Gordon Brown beszédében említette ezt az Új Világrendet, amely éppen születendőben van. Orwell előre látott rémálma lesz ez az új rend. Nem hiszem, hogy még maga Orwell is előre el tudta képzelni, hogy ez a minden utópiát mellőző technokrata diktatúra vár az emberiségre. Huxley Szép új világa közelebb került. 

A mi szómánk a tévé, hipnotizál és tompít, mialatt jogainkat eltörlik, és újabb törvényeket vezetnek be, hogy mindannyian bűnösök legyenünk - mindezt azért, hogy az Új Világrend szépen folytathassa a börtönbolygó megalkotását börtönbeli gazdasági rendszerével, mint a modern Kína. 

Még ma szabaduljon meg a tévéjétől, vagy cserélje le egy projektorrendszerre, ha még nem áll készen föladni a hálózat csapdáját. Személyiségeinket vissza kell hogy szerezzük azon társaságoktól és cégektől, melyek elménket, fogyasztói hűségünket követelik a televízióval, míg az igazságot, valóságot és az emberi élet teljességét előlünk elzárva tartják. A jövő generációiba bele kell hogy neveljük az igaz világra való tekintést, a valós világ teljes vértezetbeli hőseit, a hitelt érdemlő emberek tiszteletét. 

ONEWORLDSCAM NEWS, 2010. augusztus 9.

 

1 Road rage, US, Vándor Judit ötlete alapján

2 Minden bizonnyal a hazánkban is honos Amanita Muscaria (légyölő galóca) egy variánsa.