A pénteken közölt interjúban Kertész azt fejtegette, hogy a "holokauszttal" kapcsolatban nem a saját története érdekli, hanem "a nyelv, vagyis az, hogy miféle nyelven lehet kimondani, hogy hatmillió zsidót egyszerűen kiirtanak". Hozzátette, hogy a kérdés nemcsak Auschwitzra vonatkozik, hanem Magyarországra is, mert "a totalitárius diktatúra nyelvét" Auschwitz-Birkenau után Magyarországon is megtapasztalta, a Rákosi-korszakban és a Kádár-rendszer idején. (Mely kommunizmust jórészt zsidók vezettek, ő pedig a rendszer kegyeltje volt, és hűségesen szolgálta a rendszert... - a szerk.)

Arra a felvetésre, hogy gyakran hangoztatja, hogy a "holokauszt" nem "üzemi baleset" volt, Kertész azt mondta, "nem a történelem kisiklása, hanem szükségszerűség vezetett ahhoz, hogy Auschwitz megtörténhetett", és "sok jel utal arra, hogy ez megismétlődik". Arra kérdésre, hogy milyen jeleket tapasztal, a párizsi vérengzésre utalva kifejtette, hogy már az utóbbi időszakban történt támadások, merényletek előtt az volt a véleménye, hogy "a demokrácia nem tudja megvédeni magát", és nem érzékeli a fenyegető veszélyt. "El tudja például képzelni, hogy Párizs 200 év múlva muzulmán város lesz?" – vetette fel.

Előfordulhat, hogy az európai kultúrát támadás éri, és megsemmisül, ha "nem találjuk meg a módját annak, hogy demokratikus úton megvédjük" – mondta Kertész, hangsúlyozva, hogy a támadás mellett a védekezéshez is "erős emberek" kellenek. Ezért "nagyon is el tudom képzelni, hogy látszólag a demokrácia védelmének érdekében cselekedve lassan kialakul egy 'határőrség', amely befelé is veszélyessé válik" – fejtette ki.

Az európai kultúrát és értékeket csak akkor lehet megóvni, ha "kifelé megvédjük, bent pedig megőrizzük a demokráciát" – mondta Kertész. Arra a kérdésre, hogy van-e erre esély, azt mondta: "Nem tudom. Talán."

(MTI nyomán)