Nem tűröm el, hogy engem és társaimat - akik a szívünket kitettük az Ős-Dráva program sikere érdekében - nap mint nap megalázzanak! Többek között olyan politikai szereplők, akik a közéleti kurválkodáson kívül semmihez sem értenek, és semmit nem tettek még le az asztalra. Az Ormánság asztalára. Büntetett előéletű firkászok faggatnak a hülye és aljas kérdéseikkel naponta. Ha pedig megrendelés érkezik ezekhez a bűzlő médiumokhoz - sajnos sokszor kormánypárti oldalról -, ők rögtön ugranak, s ordas hazugságokat terjesztenek rólunk. (Amúgy tudjuk, kik osztják az észt a megyében közülünk. Összesen két emberről van szó…Pedig nem egy pártban vannak, mégis ők osztják le a lóvét... Ha kell, a sajátjaikra törnek, csak azért, hogy mások semmit se tehessenek(((Viktor! Vedd már észre!!!Ezek maffiózók!!!!)))

(...)

Táskahordozók világa lettünk, amelyben „polkorrekt” fiúk utasítanak rendre az ilyen írások miatt.
Magára hagytuk a derék polgári köröket. A régi tagok hátán feláll a szőr a sikamlós dumák miatt. Egyszerűen elegük van abból, hogy a kormánypárt mindenre barátkozós szöveget lök.
Csak egy ember van talpon: Orbán Viktor. Aki, ha kell, a világgal szembeszáll a magyarok védelmében. Egyszerűen, tisztán, mégis érthetően beszél. Hogyan harcoljon ő, ha Dél-Dunántúl semmit sem tesz a saját boldogulása érdekében? Kiemelt nemzeti program lett az Ős-Dráva, mégis naponta kell megküzdenünk a „mit-miért-nem” tökfilkókkal.. Azért van ez, mert nem jó a személyzeti politikánk. Nem is volt jó soha.
Minisztériumi megbeszélésekre hívnak meg olyan embereket, akik reggeltől estig gyalázzák a programunkat. Tudományos munkatársainkat használják fel mikrofonhordozónak, hogy kommunista, jópofizó uzsorásoknak - köztük ormánsági polgármestereknek - adják kezébe a távbeszélőt. Szemkilövetők tetszelegnek a hatalom árnyékában, lökve a szokásos szöveget, amit mindannyian ismerünk: “Tudod, én mindig rátok szavaztam…” Hát persze…
Ó, és az árulók! Akik hazudtak, akik megvezettek minket, akik a tehetségteleneket használják fel hatalmuk érdekében, akik a maguk hatalmáért olyanokat emelnek hatalomba, akik a torkukat elharapták volna másfél évtizeddel ezelőtt.
Nagy úr a kényelem!
S most kell magunkba nézni, mielőtt nekimegyünk a 2018-as nagy harcnak! Ha ezt nem tesszük meg, ránk telepszik a „nyilasávós” söpredék, akinek pojácái hetente tolják a képünkbe a politika totális gátlástalanságát és sunyiságát!
El kell újra menni a polgári körökhöz és beszélgetni velük! Különben a Jobbik a maga álszentségével elviszi őket. A köröknek nincs más vágyuk, mint néhány emberi szó. Ők majd elmondják, hogy keményebben kell beszélnünk, hogy a munkát adó magyar középosztályért kell kiállnunk!