Miután a Muzsikás Együttes (válaszul Petrás Mária kitiltására) lemondta fellépését a zsidó fesztiválon, lassan kezdett felébredni a média. Előbb egy zenei portálon jelent meg cikk a méltatlanul meghurcolt énekesnő védelmében, majd az Origó is foglalkozott a „balhéval”. A Mindenki sértett a Zsidó Fesztivál körüli balhéban címmel megjelent írás többek között közli a fesztivál művészeti vezetőjének, Böjte Józsefnek a nyilatkozatát, amelyből megtudjuk, pontosan mi a bűne Petrás Máriának.
 |
Az Origónak nyilatkozó Böjte József két eseményt jelölt meg Petrás bűneként:
Petrás fellépett a Pomázon rendezett Wass Albert-maratonon, és énekelt Bakay Kornél születésnapján, aki egy évtizede a Horthy katonái – Szálasi nyilasai kiállítást szervezte.
Előző írásomban már idéztem a Népszabadság hétfői, Petrással foglalkozó cikkének a címét: Visszataszító figurákkal közösködött, nem kértek belőle. A Böjte által említett eseményeken tehát „visszataszító figurák” jelentek meg, nem beszélve arról, hogy természetesen Wass Albert és Bakay Kornél is „visszataszító figurák”. Legalábbis a zsinagógából nézve.
Hajoljunk közelebb a két főbenjáró bűnhöz!
Idén nyolcadszor rendezték meg a Wass Albert-maratont a Kárpát-hazában és a tengeren túl. Összesen 65 városban és faluban zajlott a 25 órás felolvasás, melyen Pomáz városa is részt vett Izsó Ildikó kezdeményezésére.
 |
Az eseményt előre beharangozta a Pomáz TV és a város önkormányzatának a honlapja. A rendezvénynek a Református Gyülekezeti Ház adott otthont; az idén év elején esperessé választott Nyilas Zoltán lelkipásztor volt a fővédnök, aki maga is felolvasott.
 |
Pomáz város hivatalos honlapja tucatnyi képet közölt az estétől estéig tartó maratoni felolvasásról, amelyen „önkormányzati képviselők, közéleti személyek, művészek is megjelentek”. Mások mellett jelen volt Döbrentei Kornél költő és felesége, Petrás Mária is.
 |
Egy héttel később a Pomáz TV terjedelmes összefoglalót sugárzott, s ennek végén (3:30:51 – 3:35:25 között) látható-hallható Petrás Mária, aki két csángó dalt énekelt csángó dobbal a kezében, majd bemutatta, hogyan kell ezzel a zeneszerszámmal bánni.
Ez az egyik főbűn, amely feldúlta fajzsidóink lelki békéjét. Ma Magyarországon azért lehet kitiltani valakit egy zsinagógai kulturális rendezvényről, mert korábban egy református intézményben, egy magyar kulturális rendezvényen két Wass-szöveg között csángó dalt énekelt, zsidó szépészeti megfontolások szerint „visszataszító figuráknak”. Nem tudom, mit szólnak ehhez a derék pomáziak. Nem tudom, mit szól ehhez a nagytiszteletű esperes úr, a képviselőtestület, a polgármester úr. Nem kellene megszólalniuk? Nem kellene magyaros választ adni a zsidó pimaszságra? Hiszen most Pomáz városát bélyegezték meg.
A másik főbűn maga Bakay Kornél. A jeles régész, történész régóta nagy szálka a honi fajzsidók szemében.
2015. május 30-án Nagy idők vándora címmel a Hazatérés Templomában köszöntötték a 75 éves Bakay Kornél professzort. A házigazda természetesen Hegedűs Loránt református lelkész volt (ahogy a Dohány zsinagógában természetesen Frölich Róbert főrabbi a házigazda). Az ünnepségen mások mellett köszöntőt mondott Balczó András (nemrég ünnepelte 77. születésnapját, Isten tartsa meg köztünk sokáig!); közreműködött Petrás Mária mellett többek között Döbrentei Kornél, Ézsiás Péter (Historica), Petrás János (Kárpátia), Maczkó Mária népdalénekes.
 |
Valamennyien „visszataszító figurák”, ahogy a Népszabadság tintazsidaja, Vári György írta. (Nem akarom megbántani Vári urat, de ilyen fizimiska birtokában csínján bánnék a sértő jelzőkkel.)
 |
Petrás Mária másik főbűne tehát az, hogy egy jeles történész 75. születésnapján jelen volt, s énekelni merészelt. Ezt így, kertelés nélkül a képünkbe vágják. Joggal nyilatkozta az Origónak Petrás Mária:
Belöktek egy pocsolyába, amiből nem is engedik, hogy fölálljak. Ha válaszolnék ezekre a kérdésekre, csak még mélyebbre merülnék.
Igaza van, ilyen ostoba vádakra valóban nem szabad válaszolni. Magyar ember genetikailag alkalmatlan arra, hogy ezeknek a szintjére süllyedjen.
A zsidó fesztivál művészeti vezetőjének előítéletes véleményét bizonyára sok zsidó osztja. Én pedig csak most, a Petrás-ügy idején értettem meg, mennyire igaza volt Prohászka Ottokár püspöknek, amikor nem sokkal az 1919-es bolsevik uralom után, a katolikus nagygyűlésen elhangzott beszédében tömören így definiálta a zsidóságot:
degenerált faj.
Több mint egy évvel ezelőtt a Dohány utcai zsinagógában nagy zsidógyűlés volt. Azokban a napokban a cionista állam éppen a Gázai övezetben irtotta a palesztinokat, honi zsidaink közül pedig több ezren verődtek össze a Dohány utcában, hogy purimi hangulatban megbélyegezzék az elnyomott, évtizedek óta üldözött palesztinokat, s hitet tegyenek Izrael apartheid, gyilkos politikája mellett. Ki tesz ilyet? Aki degenerált.
Egyre több jel mutat arra, hogy Magyarországból is Palesztinát akarnak csinálni. Adva van hazánkban egy vallási köntösbe bújt, terrorista lelkű csoportozat, amely államként viselkedik az államban. Ez a csoportozat nyilvántart, szemléz, listákat készít (olykor-olykor feljelent), a médiát használva ítélkezik élők és holtak fölött. Ez a csoportozat eldönti, ki a kóser magyar, ki a tréfli magyar. Ez a csoportozat előírja, hol énekelhetsz csángó népdalt, kit és hol köszönthetsz a születésnapján. Ez a csoportozat megszabja, mire emlékezhetsz a magyar múltból, kinek lehet, s kinek nem lehet szobrot állítani, kit lehet, s kit nem lehet az iskolában tanítani. Végezetül ez a csoportozat dönti el, milyen a „kóser”, „magyar” hazafiság. Ez a csoportozat azt akarja, hogy zsidóul legyél magyar.
Az Origó Facebook-oldalán az idézett cikket nem a Dohány utcai zsinagóga, hanem az esztergomi bazilika képével illusztrálták. Provokáció? Nem tudom. Nekem pedig (ki tudja, miért?) erről a különös disszonanciáról eszembe jutott Prohászka Ottokár egyik korai írása, különösen néhány remekbe kalapált mondata az utolsó bekezdésből.
 |
Jó lenne, ha az alábbi sorokat a zsinagóga táján is megértenék.
Hallottam azt is, hogy valaki azt mondta, hogy a bazilika tanulhatna a zsinagógától hazafiságot. Erre azt feleljük: modern hazafiságot, mely a hasát s nem a hazát szereti, senkitől sem akarunk tanulni; azt tartsák meg maguknak azok, kik azzal dicsekedni akarnak; az országfönntartó hazafiságot pedig, mely ezer éven át hordozta karjain a nemzetet, a bazilika a zsinagógától azért nem tanulhatja, mert azt már ezer év óta bírja; aki nem hiszi, az nézzen Szent István koronájára; ott nem a tóra, hanem a kereszt ragyog, s Magyarország címerében sincs meg a két háromszög, hanem a kereszt.(Prohászka Ottokár: Bazilika és zsinagóga. Esztergom, 1896. május 17., 1. o.)
Bistrán Demeter
(Kuruc.info)
Korábban írtuk:
