2020. október 31., szombat, Farkas napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:31 Rálőttek egy ortodox papra a franciaországi Lyonban18:26 Hétkilós marihuánafogás Gyálon17:50 Hétfőtől a rendőrök is büntethetik a boltosokat17:10 A Feldjägerkorps és más államok katonai rendészete16:53 A fekete péntekek nem számítanak az Amazonnak Franciaországban16:21 Nagy az érdeklődés a Felvidéken: akinek negatív a tesztje, arra a jövő héten már nem vonatkozik a kijárási tilalom16:07 Budaházy György: Tanács Orbán Viktornak15:48 Golán-fennsíki drúzok kimenekítették vallási elöljárójuk holttestét egy izraeli kórházból15:13 Elhunyt Sir Sean Connery14:54 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt köröz a rendőrség valami YouTube-cigányt14:23 Örményország Oroszországhoz fordult segítségért Hegyi-Karabah ügyében13:48 Néhány napja még Olaszországban korzózott a nizzai fejlevagdosó13:34 Kari Geri is lájkolhatja a barcelonai tüntetéseket12:49 Emelkedett az égei-tengeri földrengés halálos áldozatainak száma12:30 Újabb niggerbűnöző halála miatt égnek az amerikai zászlók, ezúttal Vancouverben
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta először az exobolygókat kutató misszió

Reklám

Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta először az exobolygókat kutató misszió. Az Európai Űrügynökség (ESA) CHEOPS nevű műholdja a WASP-189b gázóriásról gyűjtött információkat.
A szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező bolygóról szerzett legújabb ismereteket az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban mutatta be a nemzetközi kutatócsoport.
A CHEOPS 2019-ben indult útnak, hogy Naprendszeren kívüli bolygókat, úgynevezett exobolygókat vizsgáljon meg közelebbről.
A legmodernebb csillagászati módszerek és technológiák révén már 25 éve lehetséges olyan bolygók felfedezése, amelyek nem a Naprendszerbe tartoznak, hanem más csillagok körül keringenek. Kis számuk és hatalmas távolságuk miatt a Földhöz hasonló exobolygók felfedezése hatalmas kihívást jelent. Az eddig felfedezett több mint 4200 exobolygó nagy része szilárd felszín nélküli gázóriás, így a Jupiterhez, a Naprendszer legnagyobb bolygójához hasonló.
A CHEOPS feladata nem új bolygók felfedezése, hanem a már ismertek alaposabb megismerése. Az elmúlt hónapokban a WASP-18 bolygórendszerrel foglalkozott, amely a Naprendszertől 322 fényévnyi távolságban, a Mérleg csillagképben található - áll a kutatásban résztvevő Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) közleményében.
A bolygórendszer középpontja a HD 133112 jelű csillag. Ez a legforróbb csillag, amelyet valaha bolygórendszerben találtak. Körülötte kering a WASP-189b, egy gázóriás. Bár az ilyen bolygók teljesen alkalmatlanok az életre, a csillagászok számára különösen érdekesek, mert megismerésük jelentősen hozzájárul az ősrobbanás utáni univerzum megértéséhez.
A WASP-189b különlegessége, hogy nagyon rövid, kevesebb mint három földi napnak megfelelő idő alatt kerüli meg anyacsillagát, ráadásul 20-szor közelebb, mint amekkora a Föld-Nap távolság - fejtette ki Monika Lendl osztrák asztrofizikus, a legfrissebb kutatás vezető szerzője, jelenleg a Genfi Egyetem kutatója.
A kutatók feltárták, hogy a WASP-189b másfélszer akkora, mint a Jupiter, és az eddig ismert egyik legextrémebb bolygó. "A CHEOPS segítségével megmértük, milyen fényes a bolygó és ebből következtettünk hőmérsékletére - 3200 Celsius-fokos. Ilyen magas hőmérsékletnél megolvad a vas, és gáz halmazállapotúvá válik" - fejtette ki a kutató. Bár nem mutattak ki közvetlenül vasat a bolygón, jelenléte feltételezhető a szakértő szerint.
"Egy ultraforró Jupiterről beszélhetünk" - mondta Lendl.
A CHEOPS-misszió során a további megfigyelésekkel azt akarják feltárni, hogy a bolygó hőmérséklete idővel változik-e, és hogyan változik térben a gázatmoszféra.
A bolygó mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé. Így egyik oldala állandó világosságban van, másik oldala állandó sötétségben. Ezért a főként hidrogénből álló légkör a naptól távoli oldalon mindig hűvösebb, mint a napos oldalon - közölte a Berni Egyetem.
A HD 133112 is különleges. A kékes fényű csillag lényegesen nagyobb, és több mint 2000 Celsius-fokkal forróbb is, mint a Nap. Olyan gyorsan forog, hogy alakja nem gömbölyű, hanem elliptikus.
A nagy távolság miatt a CHEOPS nem látja közvetlenül a célobjektumokat, hanem közvetett módszerekre, például az úgynevezett tranzitmódszerre van utalva. Amikor például a Föld elhalad a Nap előtt, annak csak egytizednyivel csökken a fénye a bolygó árnyéka miatt.
A módszer segítségével a fényesség csökkenésének mértékéből lehet következtetni a bolygó átmérőjére.
A CHEOPS az ESA és Svájc közös missziója, svájci részről a Berni Egyetem vezeti a Genfi Egyetemmel együttműködésben. A szonda 700 kilométeres magasságban lévő, sarkvidéki röppályáján öt éven át mintegy 500, Naprendszeren kívüli bolygót fog alaposabban megvizsgálni.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready