Vágó: Olyan nincs, ez igaz. De éppen azért nem tudja a kormány maradéktalanul végrehajtani a reformjait, mert a Fidesz nap mint nap keresztbe fekszik: rögtön kiállnak sajtótájékoztatót tartani, hogy micsoda rombolást hajt végre a kormány, vagy ráhívnak egy népszavazást. Ezzel az Orbán által magyar világszabadalomnak nevezett "népítélettel" sikerült megtorpedózni egy sor reformintézkedést, amelyekről a fideszesek is tudják, hogy meg kell őket lépni. Ennek következtében viszont, ha kormányra kerülnek, ugyanezzel fogják szembetalálni magukat. Én például most bejelentem, hogy ha 2010-ben nyernének, és fölemelnék mondjuk a nyugdíjkorhatárt, már adom is be a népszavazási kezdeményezést ennek eltörlésére. Ők sem fognak tudni kormányozni.

Fábry: Lett légyen mégoly demagóg a népszavazás három kérdése, az egészet nem választhatjuk el attól az állapottól, amely életre hívta. Tudod, az olimpiai aranyat is vissza lehet vonni, ha kiderül, hogy az illető doppingolt. Őszödön ez derült ki Gyurcsányékról, s a Fidesz ennek a visszavonásnak a lehetőségét teremtette meg a népszavazással. Őszöd ugyanis, talán ebben egyetérthetünk, beismerő vallomás az elkövetett bűnökről.

Vágó: Nem. Hiszen nem voltak bűnök. (A liberálisok arcátlanságának nincsenek határai, ugye, kedves olvasó? - a szerk.)

Fábry: "Hazudtunk." "Nem csináltunk semmit." "Trükkök százai."

Vágó: Valóban nem kezdtek hozzá a ciklus felénél a szükséges reformokhoz. De a politológusok a világon mindenütt egyetértenek abban, hogy ilyet sehol nem tesznek. Egyébként meg minden európai kormány trükközött, csak az ő Járaijuk nem jelentette fel Brüsszelben a saját országát. (Ez a hogyan kenjük szét a trutyit tipikus esete - azt el kell ismernünk, hogy Vágó kiválóan játsza szerepét, professzionális mellébeszélésével méltán érdemli ki a Kajafások 30 ezüstjét -a szerk.)

Fábry: Erkölcsi kérdésekben, bocsáss meg, nem hozzáállás, hogy a Jani is köpköd. Ha valaki látja, hogy baj van, de még két évig nem csinál semmit, és még nagyobb bajt okoz, azt hogyan kellene neveznem? Szerintem hűtlen kezelés vagy hanyag gazdálkodás. Gyurcsány ezt tette első miniszterelnöksége idején, csak valamiért 1600 milliárd szélbe szórását nem lehet számon kérni.

Vágó: Miféle szélbe szórás? Ott van a zsebedben, Sándor!

Fábry: Nem, kedves István, nem az enyémben. Az övékben, az lehet.

Vágó: Tizenharmadik havi nyugdíj lett belőle, autópálya, megemelt családi pótlék meg effélék. Az őszödi beszéd csak arról szól, hogy Gyurcsány 2004-ben úgy döntött, megnyeri a választást, és csak aztán reformál. Elmondta azt is, hogy népszerűtlenek lesznek, hogy ez sok MSZP-s egzisztenciájába kerül, mert nagyon kemény lépések jönnek, a helyes irányban. A Fidesz demagóg módszerekkel ezt az utat torlaszolja el.

Fábry: Az általad is folyamatosan démonizált Orbán a népszavazással az utolsó, de békés eszközhöz nyúlt, amiért inkább tisztelet járna neki.

Vágó: Nagy nevettető vagy, Sándor, megnevettetsz most is. Még hogy tisztelet? Amiért háromszáz forintokért megszüntette a népképviseletet, lehetetlenné tette a felelős kormányzást?

Fábry: Azzal, hogy megkérdezte az embereket? Érdekes demokráciafelfogás ez, István. De nem én mondom ám, hogy háromszáz forintoknál jóval többről szólt a népszavazás. Üzenetét pallérozott eszmetársad foglalta össze frappánsan: "Feri, elmész te a picsába!" A népképviseletnek pedig lehetett volna egy katartikus pillanata 2006-ban, ha az összevert Révész Máriuszt lemártíriuszozó Kunczétól a magadfajta liberális értelmiségi elhatárolódik. Inkább maradtatok pártmunkások. Márpedig aki azon humorizál, hogy békés embereket vernek össze, meg a szemüket lövik ki, annak semmi keresnivalója a Parlamentben.

 Vágó: Ugyan már! Sajnálatos, hogy Révész Máriuszt azon az estén véresre verték. Csakhogy már a kórházban lefotózták jobbról is, balról is, másnap pedig megjelent a Parlamentben bekötött fejjel: úgy viselkedett, mint egy mártír. Ha egy Máriusz nevű ember mártírként viselkedik, az ember hajlamos Mártíriusznak nevezni. Nekem az ügy ennyit ér. Szemet meg nem a rendőrség és nem Gyurcsány Ferenc lőtt ki, hanem egy konkrét rendőr. De még azt is elismerem, hogy október 23-án a rendőrség nem végezte jól a dolgát.

Fábry: A vezetőiket mégiscsak kitüntettétek, azután, hogy azonosító nélküli rendőrök - az ilyet nevezzük csak terroristának - viperával vertek embereket.

Vágó: Ne felejtsük el az előzményeket sem! A legagresszívebb foci drukkercsoportok utcai fellépését, a Kossuth téri, nem túl higiénikus együttléteket, (Tipikus balliberális duma a tüntetők lejáratására, az ellenük való uszításra, azért mert az első néhány napban a mobil WC-k hiányában volt néhány hajléktalan, aki odarondított a térre. Vágó demagógiakészletéből csak ezt hiányolhatjuk: "azért tüntettek, mert nem akartak dolgozni", meg ezt: "fizettek nekik, hogy tüntessenek" - a szerk.)  a szélsőjobbos társaság viselkedését. Villamosok, autók felborogatását, barikádokat. Sajnos az ezekről készült felvételek valahogy eltűntek még az internetről is, maradtak a rendőri atrocitások. Mégsem lehet, hogy csak a rendőrség brutalitásaként maradjon meg emlékezetünkben az a nap! A rendőrségnek generációk óta először volt dolga ilyen vehemensen randalírozó tömeggel. Hogyan is lehettek volna felkészülve ezekre a sosem látott helyzetekre? (Vágó ravasz, mint a róka. Az előzmények felsorolásánál csak a legfontosabbról felejtkezik el: arról, hogy a teljes joggal felháborodott embereket az őszödi hangfelvétel nyilvánosságra kerülése vitte ki az utcára, majd a Magyar Televíziónak csúfolt Hazugság Várából tovább manipuláltak: " csak pár száz tüntető tartózkodik a téren" sugallva ezzel azt, hogy nem is érdemes kimenni, ebből sem lesz semmi, maradj otthon, birkakoma - a szerk.)

Fábry: Tudod, én meg arra nem voltam felkészülve, hogy másfél év elmúltával sem vagy képes legalább azt belátni: a mártíriuszozástól elhatárolódni illenék egy magára valamit is adó értelmiséginek.

Vágó: A konkrét ügyről elmondtam, mit gondolok, de elismerem: ezen az oldalon is elhangzanak olykor mondatok, amelyekkel nem lehet egyetérteni. Ezek azonban nem előre megtervezett nyilatkozatok, hanem egyes emberek olykor buta, elhamarkodott vagy félreértelmezett kijelentései (melyek elhangzása után soha nem visít a liberális gyűlöletmédia elhatárolódásért - a szerk.) Vélemények, nem pedig intézményes állásfoglalások, mint a Fidesz esetében. Lásd a Jobbikkal folytatott együttműködésüket az önkormányzatokban. És hol hallottál olyat, hogy Orbán például azt mondja: emberek, március 15-én Demszkyt nem dobáljuk utcakövekkel!?

Fábry: Akik dobálnak, kedves István, nem hallgatnak Orbán Viktorra. A Kossuth tériek is rögtön megmondták, hogy teljes elitcserét akarnak. A hajigálóknak Orbánhoz annyi közük van, hogy őt sem szeretik. Úgyhogy, fájdalom, nem tudja megvédeni ellenük Demszkyt. Szegényke továbbra is az esernyős badibilderekre lesz kénytelen hagyatkozni.

Vágó: Megvédeni nem, de az erőszakot elítélni igen! Sándor, te meg másnap csinálsz egy balettet abból a jelenetből, ahogy dobálják a főpolgármestert!? Neked ez vicces? (A balettet nem láttuk, de ami megihlette Fábryt, az vicces volt és egyben szánalmas is, ahogy az 1%-os támogatottságra visszazuhanó törpepárt tolvaj képviselője folyamatosan emeli fel a hangját, szinte üvöltve, hogy ők vannak többségben, ahogy remegve markolja a mikrofont, miközben sehonnai bitangozza azokat, akiknek az adóforintjaiból élősködik - a szerk.)
 
Fábry: Mit tagadjam, az. Ahogy ezek az esernyőtartó kigyúrt figurák piruetteztek Demszky körül, először tényleg azt hittem, hogy valami mélyebb értelmű avantgárd táncjelenetet kreáltak a drága jó főpolgármester köré. Tudod, a dobálás sem magától van - Demszky tevékenységét is érdemes volna mérlegre tennünk a megértéséhez. A szélsőségekkel való permanens öszszemosás pedig, amin most is igyekezel, elég fájdalmas. Nem csak nekem: minden, Gyurcsányból és rabmadaraidból nem kérő középosztálybelinek. Jólesik leantiszemitázni azt az oldalt és a táborát, amely - nagyon helyesen a kommunizmuséval együtt - a holokauszt emléknapját bevezette az iskolákban? Az antiszemita-kártya kijátszása nem csak a megvádoltakat sérti - azok emlékét is, akik valóban füstbe mentek.

Pistivel a szadesz konferencián

Vágó: Ebben akár egyet is érthetnénk, a kérdés viszont az, hogy van-e együttműködés a Magyar Gárdát alapító Jobbik és a Fidesz között önkormányzati szinten, vagy nincs? Van.

Fábry: Ha már a Magyar Gárdáról van szó, akkor említsük meg a százezres taglétszámú, szabadcsapatként működtetett, minden valószínűség szerint az októberi eseményekben is szerephez jutó biztonsági cégeket is. Ezek léte szintén Dél-Amerikát idézi. Vagy hol van a fehér pólós kopasz, aki a tévészékház előtt verte a tamtamot? Hol vannak a Molotov-koktélos Magyarok Nyilai? (Tipikus jobboldali összeesküvés-elmélet: ez biztos az NBH volt... Nem kell mindent túlbonyolítani: a mieink ügyesek, körültekintőek, a rendőrök meg nem. De azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a rendőrök vannak nehezebb helyzetben. Azért lennének ügynökök, mert nem kapatják el magukat? Talán nehéz megérteni, hogy vannak, akik másként gondolkodnak? Akik megelégelték a jelenlegi helyzetet? Akik nem gyávák cselekedni? Akik ezt látják kiútnak? Csintalan elverése, vagy a Szilvásy nyaralójában történt robbantás már nem kis dolog. Az utóbbiról készült képeket megtekintheti ide kattintva - ez bizony nem egy kis pörkölődés, mint sokan gondolták volna... -a szerk.)   Miért nem vonják őket felelősségre? (Vonnák, de nem tudják elkapni őket, te idióta - a szerk.) Szörnyű gyanú kínoz, hogy a titkosszolgálat berkein belül lenne érdemes kutakodni utánuk. Önkormányzati szinten pedig a szocialisták sem voltak finnyásak összefogni Thürmer Gyulával.

Vágó: Le is kommunistázod őket, Sándor.

Fábry: Nem azért, mert összefognak Thürmerrel, hanem mert egy kommunizmusnak nevezett villámtréfa örököseiről, egy diktatúra haszon élvezőiről, egykori párt- és KISZ-vezérekről van szó. Ahogy kedves barátom fogalmazta: ha nem lett volna rendszerváltás, hogy hívnák ma Magyarország miniszterelnökét? Gyurcsány Ferencnek.

Vágó: Szerintem is így hívnák. De milyen diktatúráról beszélsz? A nyolcvanas évek Magyarországa ilyen volt: itt vannak a szovjet csapatok, Brezsnyev alatt a legfelsőbb kádereket Moszkva nevezi ki - olyan alakokat, mint mondjuk Szűrös Mátyás. Milyen esélye van egy értelmes fiatalembernek ebben a helyzetben? Belesimul vagy alámerül... Fegyverrel biztosan nem megy ki az utcára. Aztán jön Gorbacsov, és megpezsdül az élet. Már lehet valaki úgy párttag, hogy nem kommunista. Csak tudja, hogy a karrierjéhez ez is kell.

Fábry: Légy szíves ezen túl a nácikkal kapcsolatban is így beszélni.

Vágó: Semmi sem analóg semmivel, úgyhogy ezt meg sem hallottam. Lényeg, hogy a nyolcvanas években már nem a proletárdiktatúrát építi az a nyolcszázezer párttag, nem is törődnek már az osztályharcos elméletekkel. (És akkor mi van? A szabadságjogok továbbra is elnyomva, március 15-e csak a pártvezetés által meghatározott keretek között ünnepelhető, különben szétverik, működik a szarháziakból álló besúgóhálózat, esély sincs egy alulról építkező, nemzetben gondolkodó, országosan szervezett párt  létrehozására, csak a már akkor nyugati egyetemeken felkészített kiválasztottak - Demszky, TGM, Fodor, Orbán , Deutsch - lehetnek "ellenzékben", a Krassó György, Molnár Tamás féle Magyar Október Párt  a médiából kiszorítva - a szerk.)
Őket a diktatúra letéteményeseinek beállítani egyszerű tévedés. A KISZben pedig nem folyt politikai munka. Diszkó volt meg építőtábor. Még 1988-ban is azt gondoltuk, hogy ez a pálya, ezen kell játszani. Sem vér nem folyt, sem koncepciós per nem volt már ezekben az időkben. És nem volt egyetlen kommunista sem az országban - leszámítva talán Biszku Bélát.(Igazán? És Horn, Marosán, Aczél György Nyers Rezső, Czinege, ők kik voltak? Népi demokraták, ugye?)

Fábry: Azokat meg, akik a nyolcvanas években a KISZ-ben csináltak karriert, mint a miniszterelnök úr, semmiben sem hívő törtetőknek látom. Csak én az ilyeneknél - ellentétben veled - még a hithű komcsikat is jobban tisztelem: azok legalább hittek egy utópiában. Épp azért tudtak ezek a semmiben sem hívő KISZ-káderek olyan zökkenőmentesen átevezni a demokrácia vizeire, mert nem hittek semmiben, azon kívül, hogy az élen kell lenni bármi áron. Az ilyen embernek nincsenek drámái, erkölcsi skrupulusai.

Vágó: Miben kellett volna hinnie 1986-ban egy városi KISZ-bizottságban ülő fiatalnak? Mit vársz el tőle?

Fábry: Tisztességben, emberi értékekben, és ami ehhez szorosan kötődik - hogy átgondolja, milyen mértékben válik a rendszer szekértolójává.

Vágó: Állóvíz volt az a rendszer, Sándor, nem diktatúra.

Fábry: Egypártrendszer volt?

Vágó: Nem lehetett más!

Fábry: Tehát diktatúra. 1989-ig virágzó titkosszolgálattal, 200 ezer besúgóval, szovjet megszállás alatt. Természetesen ötvenhatnak köszönhetően de facto már nem jött a fekete autó, de jure azonban bármikor jöhetett volna. Persze, picit utazhattál, lehetett Zsigulid, akkor, ha két tabut nem érintettél: az egypártrendszert és az oroszok ittlétét. Ha ezt a szövetséget megkötötted az ördöggel, élhettél. Erre sokan nem voltak hajlandók, én hadd tiszteljem őket. A gyalogos párttagokat, mezei KISZ-eseket nem kárhoztatom. Gyurcsány és Lendvai viszont nem ez a szint. Afölött voltak, ahol meg kellett volna húzni a határt.

Vágó: És elzavarni őket? Azt a "Gyurcsány nevű embert", akiről 1989-ben azt mondta Orbán, hogy komolyan kell venni?

Fábry: Nem kitelepíteni, ahogy elődeik megtették másokkal, de a közéletből el. Ehelyett módjuk volt ellopni a KISZ- és pártvagyont, vagy finomabban szólva: gazdasági hatalommá alakítani a politikai hatalmukat. Aztán vissza politikaivá. A diktatúra szépen él tovább.

Vágó: Milyen diktatúráról beszélsz, Sándor? Felhívnám a figyelmedet, hogy Gyurcsány Ferenc demokratikus választásokon győzött. De amiről beszélsz, az 1991-ben engem is zavart, én is igazságtalannak éreztem.

Fábry: Nocsak!

Vágó: De tudod, mit mondtam magamnak? Hogy ez volt a békés rendszerváltás ára. És immár tizennyolc éve történt mindez!

Fábry: Magam is hajlamos lennék átlendülni ezeken a morális problémákon, ha az országot jól üzemeltetnék. Csak a helyzet nem ez.

Vágó: Sándor, olvasd le a számról: de igen, ez a helyzet! Jól üzemeltetik az országot. (Erre az elképesztő kijelentésre a párbeszéd után található kommentárunkban reagálunk hosszabban, de ezen a pökhendi stíluson is csak azok döbbenhetnek még meg, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy Vágó ugyanabból az alomból jött, mint a képmutatásnak olyan mesterei, mint Kovács László, Demszky vagy Lendvai Ildikó - a szerk.)

Fábry: István, köszönöm a beszélgetést. Kevesen képesek arra, hogy elakasszák a lélegzetem, de erre nem tudok mit mondani.

Vágó: Ez pedig a te esetedben tényleg különleges esemény, örülök, hogy ehhez személyesen járulhattam hozzá.
 
Makovecz Imre:

A beszélgetésből kiderül, hogy a csapda hibátlan. Arról beszélnek, amiről nem érdemes. Egyébként is, a beszéd ideje elmúlt. Két különös tényt írok le, mindkettő a „politikusok" magatartásának és ambícióinak eredménye.

1/ a/ 100 + 20 Ft bevételből: 

20% áfa
24% NYBA
5% EGBA
16% társasági adó
3% MAJ
2% iparűzési adó
1,5% szakképzési hozzájárulás
36% személyi jövedelemadó
11% egészségbiztosítás
4% különadó

összesen 111,5 Ft-ot kell az embernek visszafizetni. 120 Ft-ból marad 8,5 Ft.

b/ Egy munka elvégzése után a számla benyújtásával egy időben kell 20%-ot az államnak befizetni, ha kifizetik a számlát, ha nem.

2/ A kivitelezők egy négyzetméter lakást kb. 170 000 Ft-ért építenek meg. A fenti felsorolásnak megfelelően ennek 87%-át átadják az államnak. A külföldi-magyar lakásforgalmazó cég 350-550 000 Ft-ért adja el. Az értéktöbbletet nyereségadó-mentesen kiviszi az országból.

Ha csak ennyit tudnék egy országról, tudnám, hogy a lakosság vállalkozásait fokozatosan megszüntetik, csalásra kényszerítik, gyarmatosítanak.

Ezek nem hibák, hanem „eredmények". A cél egy kiszolgáltatott, alkalmazotti világ létrehozása.

A tisztelt Vágó és Fábry úr miről beszélget?

Kapcsolódó: Olvasónk utánaszámolt: így rabol ki minket az állam - tovább bővítve 

A nagyképűségétől alig látó Vágó nem bír magával, tovább provokál + telefonszáma, lakcíme

(Heti Válasz nyomán Kuruc.info)