„Jelen összeállításban azon személyek szerepelnek, akiket a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván, és akiknek iratanyaga az állambiztonsági Szolgálatok történeti Levéltára részére átadásra került. Abban a kérdésben, hogy ezen személyek valóban SZT-tisztnek tekinthetők-e, a kutatás nem kívánt állást foglalni. Az összeállítás csupán azzal a céllal készült, hogy bemutassa, kik szerepeltek SZT-tisztként a korabeli Belügyminisztérium nyilvántartásában” – olvasható a szigoruantitkos.hu honlapon. Az Emlékpont által támogatott oldalon lévő információkat Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián történészek levéltári kutatásaik során gyűjtötték össze.

A hálózati személyektől az SZT-tisztek abban különböztek, hogy munkájukat fedőmunkahelyükhöz és beosztásukhoz kötötten végezték, rendfokozattal és ezzel összefüggően anyagi juttatásokkal is rendelkeztek, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak, és talán ami a legfontosabb, sohasem kényszerből, hanem önkéntesen, ideológiai indíttatásból vállalták ezt a "munkát".

A történészeknek 670 SZT-tisztre vonatkozólag sikerült adatot nyerni, akik közül 548 személyt név szerint is beazonosíthattak. „A csak fedőszámmal szerepeltetett 122 fő közül azonban – további levéltári kutatás révén – még számos személy azonosítható be” – írják a honlapon. A kutatók nemcsak az SZT-tisztek nevét hozták nyilvánosságra, hanem személyiségükre, politikai meggyőződésükre és állambiztonsági munkájuk megítélésére is közöltek információkat a fellelt iratok alapján.

A nyilvánosságra hozott nevek között több ismert személy is felbukkan. Az egykor az első Orbán-kormány Phare-minisztereként tevékenykedő Boros Imre az összeállítás szerint századosi rendfokozatban dolgozott az állambiztonságnak, s 1990-ben kérte nyugdíjazását. Az 1981-1988 között az MNB Arbitrázs-osztályának vezetőjeként dolgozó Boros a rendszerváltás előtt a Magyar Hitelbankba távozott a VW-ügy miatt. „A németországi VW-konszern néhány alkalmazottja devizaüzletkötői bizonylatokat hamisított, és ebbe az MNB is belekerült, mivel a hamisítások az MNB nevére történtek” – írják az oldalon. Borost 1989 februárjában nevezték ki főoperatív tisztnek a III/II-8 osztályra, amely az idegenforgalom területén végzett elhárító tevékenységet. Boros Imre mindezért 12 400 Ft fizetést, valamint 800 forint SZT-pótdíjat és 3300 forint nyelvpótlékot kapott a történészek által összegyűjtött adatok szerint.

Boros Imre 2007-ben azt állította, a VW-ügy nyomozása miatt szakértőként kérték fel, szakértői megbízatása után pedig kitöltetlen és dátum nélküli iratokat töltettek ki vele a rendőrségen. Ugyanakkor anyagában a történészek az alábbi kézzel írt, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjének írt szöveget találták meg: „Alulírott D-8-as az Önök konspiratív állományában dolgozom szakértői minőségben. Minisztériumukat az utóbbi időben ért folyamatos támadások miatt úgy érzem, hogy – noha szakértőként dolgoztam – a jövőben ez számomra elviselhetetlenül magas egzisztenciális kockázattal jár, amit vállalni nem tudok. Ennek alapján kérem, hogy az állományból azonnali hatállyal elbocsátani szíveskedjenek. Kérem nyilvántartási anyagaim és kartonjaim megsemmisítését. Tisztelettel: D-8-as”.

Medgyessy Péter exkormányfő neve is a listán szerepel, akiről 2002-ben már kiderült, hogy D-209 fedőnéven SZT-tisztként dolgozott. 1979 nyarán így jellemezték munkáját az állambiztonságnál: „1978. dec. 1-től D-180 SZT alezr. elvtárs rezidenshez lett csatolva [Varga József] Nagyfokú fedőmunkahelyi leterheltsége mellett egyre aktívabb az állambiztonsági munkában is kezdeményező. Fedőmunkahelyén konspirációs helyzete kiváló. [...] 1977 óta alapszervi párttitkár, tagja a Pénzügyminisztérium Pártbizottságának.[...] Kezdeményezőkészsége, önállósága több esetben is megnyilvánul. Konspirációs érzéke és helyzete jó. [...] Az eddig eltelt időszakban adott jelentése[i], állambiztonsági szempontból megalapozottak és pontosak voltak. [...] Az osztály szervezésében történő szakmai oktatásokon rendszeresen részt vesz, mely biztosítja számára, hogy állambiztonsági tapasztalata és állambiztonsági munkájának színvonala emelkedjen.”

Majd mielőtt 1982-ben tartalékállományba helyezték, a következőket írták róla: „Jelentős segítséget nyújtott az IMF és Világbank delegáció tárgyalásai során titkos úton megszerzett dokumentumok pénzügyi és egyben állambiztonsági szakvéleményezésében, értékelésében. [...] szóban és írásban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy megfelelő kapcsolati rendszer kialakítása esetén továbbra is szívesen vállalja a hivatásos tiszti szolgálatot. A fentiek alapján javaslom hogy ’D-209’ elvtárs továbbra is aktív állambiztonsági tisztként teljesítsen szolgálatot alosztályvezetői /K-10/ beosztásban, alezredesi rendfokozatban. Beosztási illetményét 7000 forintban javaslom megállapítani, SZT pótlékának változatlanul hagyása mellett. A jövőben a kapcsolatot a csoportfőnökség parancsnoki szintjén alakítjuk ki”.

Kevésbé ismert, de ma fontos pozícióban lévő személyek is szerepelnek a történészek által közzétett listán. Közéjük sorolható például dr. Bérczes Róbert, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Az 1973 óta ügyvédként dolgozó Bérczes feladata volt 1989-ben az október 23-ai tüntetés biztosítása. Valószínűleg meg voltak elégedve munkájával, mert a hetvenes években miniszteri kitüntetésben részesült, 1980-ban pedig KISZ KB Aranykoszorús Érdemrenddel tüntették ki.

A Kaposvári Egyetem Művészeti Kara Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének címzetes docensét, Békés Sándort pedig így jellemezték az állambiztonságnál: „munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemző, nagy politikai hozzáértésről tesz tanúbizonyságot, komoly áttekintőképességgel rendelkezik. [...] Elvhű kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemző. [...] elemző-értékelő készsége kiemelkedően jó.”

A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kari Kollégiumi Igazgatóságának jelenlegi igazgatójáról, Bella Károly Imre SZT-tisztről pedig a következőt írta az állambiztonság: „A szűrő-kutató munka mellett folyamatos feladatát képezi a beszervezési jelöltek látókörbe hozása, tanulmányozó munkában történő aktív és hatékony részvétel”. Az összeállításban megtalálható a 2010 Sanghaji Világkiállításon felállított magyar pavilon kivitelezője, Dégen István is, akivel tavaly részletesen foglalkoztunk.

(HVG nyomán)