Bezár!
2021. január 27., szerda, Botár napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:04 Nem engedik beszélni a WHO szakértőivel a kínai áldozatok hozzátartozóit17:44 "Megvédjük őket" - a Mi Hazánk vendéglátósok jelentkezését várja17:30 2021-ig kellett várni, de végre Luxemburgból is csurran-cseppen egy kis kárpótlás a "túlélőknek"17:10 Az orosz parlament ratifikálta az Új START-szerződés meghosszabbítását16:47 MÖM: elég volt a lezárásokból!16:26 Mintegy ezerkétszáz éves kard került elő Zala megyében15:46 Ökölpacsi antimagyar szektás rabbikkal - Áder egészen a zsinagógáig ment egy kis alázkodásra15:26 Mégsem csak dögunalom a mai emléknap (is): saját rajongói zsidózzák a holokausztozó Jakabot14:55 Müller: az oltásmennyiség függvénye a nyitás14:33 Szijjártó megint elmondta Kijevben, mennyi mindennel kedveskedünk nekik - és ezúttal sem ért el semmit ezzel14:17 A csehek többsége állítólag most már beoltatná magát13:31 Bill Gates nem örül a "koronás népszerűségnek"13:04 Így néz ki egy németországi Covid-láger - februárban nyitja meg kapuit12:26 Brit elmebaj: a színes csőcseléket eltartják, a dolgozó EU-s állampolgároknak fizetnek, hogy lelépjenek12:17 Pápai eligazítás: folyamatosan holokausztozni kell
24 óra legolvasottabbjai

Kultúra, Videók :: :: Hozzászólások

"Haj, regö rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen"

Reklám

„Haj, regö, régi törvény, haj, regö rejtem!” – ismerős sorok fülünknek, szívünknek. Dalokból, versekből köszönnek vissza őseink rigmusai. A pomázi Kevély Táncegyüttes férfi tagjai ősi magyar szokásunk, a regölés mozzanatait, énekeit elevenítették fel, hogy több „kevélyes” család házánál jókívánságaikat tolmácsolják a következő esztendőre. Hagyományteremtő céllal Pomázon, a Szent István parkban a pomáziaknak is regöltek, akik örömmel, tapssal, s jó magyar szokás szerint pálinkával és süteménnyel köszönték meg a jókívánságokat.
Zoom
A regölés a téli napforduló pogány kori emléke, a karácsonyi ünnepkör egyik legértékesebb hagyománya, egyike legrejtelmesebb szokásainknak. Már a középkori okleveleink is emlegetnek „regösöket”, többet név szerint is. A regösök István napjától, december ­26-tól újévig járták a falvak házait és a háziak­nak énekekben adták elő a jókívánságaikat: egészséget a család minden tagjának, bő termést, az eladósorban lévő lányoknak pedig jó férjet kívántak. Kereplőkkel, dudákkal, dobokkal köszöntőket is mondtak, kívánva egymásnak bőséget, boldogságot.
Gyémánt Ádámnak, a Kevély Táncegyüttes művészeti vezetőjének jutott eszébe a népszokás felelevenítése, elsősorban közösségépítő szándékkal. Az együttes férfi tagjai megtanulták a dalokat, beöltöztek, és furulyával, köcsögdudával, láncos botokkal felfegyverkezve regöltek december 29-én késő délután.
A pomázi Kevély Táncegyüttes 2016 szeptemberében verbuválódott, elsősorban – de nem csak – a Sashegyi Sándor Általános Iskola diákjaiból. Négy korcsoportban tanítják a gyerekeket. A városi rendezvényeken kívül a környékbeli színpadi felkéréseknek is megpróbálnak eleget tenni. Az együttes alapítója és vezetője Nagy Koppány ­Lász­lóné Farkas Annamária. A táncegyüttes további alapítói, művészeti vezetői és koreográfusai Gyémánt Ádám és Gyémánt-Csontos Lívia táncpedagógusok, a népművészet ifjú mesterei.
Zoom
Fotók: Selmeczi Tamás
A regölés
„Kora reggel regösök járták végig az utcákat, s köszöntő gyermekek; aztán szomszédok, rokonok, komák. Székelyföldön »megénekelik« egymást a nagycsalád különvált tagjai; énekes köszöntővel keresik föl az »öreg« házát, s eljön ilyenkor a nagycsaládból haraggal kiszakadt is szeretteivel. A regösök csapata általában vízkeresztig járta a falut. Pogány-keresztény alakoskodók voltak ők. Állatbőrbe öltöztek, láncos bottal, köcsögdudával, dobbal zajongtak, zenéltek, »moccantottak«. Különösen a lányos házakat keresték föl, egyebek között farsangi esküvőre regélték egybe a fiatalokat” – fejti ki Molnár V. József néplélek- és néprajzkutató a Kalendáriumában.
A regösök bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A regölés a kereszténység hatására ugyanis karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. „A szarvas a bőség, a termékenység jelképe. Az évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén egyetemes jelkép: az örök megújulás, újjászületés szimbóluma.
A regölés és a hozzá kapcsolódó rítusok alapján a csodaszarvas a téli napforduló égboltjának jelképe. A csodaszarvas szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, egyben a hosszú életet, a halhatatlanságot szimbolizálják. A regösénekek pogány, csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa keresztény vonatkozásban a karácsonykor megszülető Krisztussal azonosul. A felhőből alászálló szarvas tehát égi követté válik – Krisztust jelképezi. A mitikus csodaszarvas a magyarságnak új hazát mutatott, a csodafiú szarvas, vagyis Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg István királynak. Ebből is kitűnik, hogy a régi pogánykori szokásokat átszínezték a keresztény vallás elemei” – írja ­Balogh Júlia Szent Mihály havától Kisasszony haváig című művében.
Az egyik elmélet szerint a regös, rege hangutánzó szavakként keletkeztek, és a rekeg szó rokonságába tartoznak, melyek a regösök hangoskodására, zajongására, nyers előadásmódjára utalhattak. Egy másik álláspont szerint a „reg” szó hevületet jelentett, s a táltos extázisára, rejtekezésére utaló kifejezés. A zajütés és a „regö rejtem”-féle szavak ritmikus ismétlése utal a szokásnak a téli napfordulat ősi ünnepével való kapcsolatára. A Magyar katolikus lexikon állítása szerint a regösök az eredeti felfogás szerint nem közönséges köszöntők, hanem a táltosok ősi tudását felvillantó emberek voltak. A magyar néprajz a regösénekeket a kollektív jellegű, ünnephez kötődő rítusénekek közé sorolja, melyek alakoskodással, mágikus varázscselekmény bemutatásával járó varázsénekek is egyben, és a népköltészet egyik legarchaikusabb rétegét alkotják.
A regölés szokásáról elsősorban egy 1954-es Zala megyei gyűjtésről válogatott Gyémánt Ádám, többek között ezt is: „Adjon az Úristen ennek a gazdának / Két kis ólat, száz darab malacot, / Az egyikből kifussanak, a másikba befussanak. / Haj, regö rejtem, azt is megadhatja/ az a nagy Úristen.”
(Magyar Nemzet)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás
Állítólag növekszik az oltási kedv hazánkban, kampányt is indít a kormány. Ön kérte már, vagy kérni fogja az oltást?
» Igen» Nem» Még nem tudom, de meggyőzhető vagyok» Még nem tudom, de inkább nem

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready