Az Európai Bizottság új stratégiát terjeszt elő "a romák társadalmi egyenlősége és befogadása érdekében" - olvasható Vera Jourova európai értékért és Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos közös nyilatkozatában, amelyet a "nemzetközi romanap" alkalmából kedden hoztak nyilvánosságra.
 Stolipinovo, Európa legnagyobb cigánytelepe a bulgárai Plovdiv (régi magyar nevén Filippopoly vagy Filipápoly) városában - nem is értjük, hogyan tekinthet erre bárki közegészségügyi kockázatként... (fotó: Constantinos Pliakos/Alamy) |
Ebben képesek azt hazudni, hogy
a romák kisebbségként hozzájárultak Európa sokszínűségéhez, és évszázadokon keresztül gazdagították az európai kulturális örökséget.
Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy legtöbbjüknek még mindig cigányellenességgel, diszkriminációval és gazdasági-társadalmi kirekesztéssel kell szembenézniük. Hangsúlyozták: a koronavírus-járvány alatt ezek negatív tendenciák felerősödtek.
A biztosok rámutattak, hogy a járvány miatti válság közepette még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy "a romák egyenlő módon férjenek hozzá az alapvető szolgáltatási rendszerekhez".
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy néhány európai ország olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek "további veszélyeztethetik a romák emberi jogait", és akadályozhatják az alapvető közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésüket.
Dunja Mijatovic, a szervezet emberjogi főbiztosa szerint Bulgáriában politikusok és a helyi média a cigányokra közegészségügyi kockázatként utaltak, és ennek következményként a helyi hatóságok rendőri ellenőrzés alá vonták a cigánytelepeket, több esetben kerítést is állítottak a szabad kijárás megakadályozása céljából.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
