A kínai vámszolgálat csütörtökön közzétett adatai szerint áprilisban a kivitel dollárban számított értéke éves összehasonlításban 3,5 százalékkal bővült, ami komoly javulást jelent a márciusban mért, 6,6 százalékos csökkenés után. Elemzők ezzel szemben a visszaesés elmélyülésére, - 15,7 százalékos zsugorodásra számítottak.

A behozatal dollárban számolt értéke ezzel szemben számottevően visszaesett: a márciusi 0,9 százalékos zsugorodáshoz képet áprilisban 14,2 százalékkal csökkent tovább. Elemzők valamivel enyhébb, 11,2 százalékos visszaesést jósoltak. Az import ezzel áprilisban az elmúlt négy év legmeredekebb zuhanását produkálta, utoljára 2016. januárjában mértek ennél nagyobb mértékű, 18,8 százalékos zsugorodást.

A kínai külkereskedelmi mérleg ezzel 45,34 milliárd dolláros többlettel zárt, messze túlhaladva az elemzők által várt 6,35 milliárd dolláros szufficitet a márciusban felhalmozott 19,90 milliárd dolláros többletet követően.

A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.

Jüanban számolva az export értéke 8,2 százalékkal növekedett, az importé azonban 10,2 százalékkal csökkent áprilisban éves összevetésben. Kína ezzel áprilisban 318,15 milliárd jüan külkereskedelmi többletet halmozott fel.

A kiviteli adatok különösen azért számítottak meglepőnek, mert a statisztikai hivatal által a múlt héten közzétett, áprilisi beszerzésimenedzser-index (BMI) adatsorból még az derült ki, hogy a múlt hónapban tovább csökkent az új exportmegrendelések állománya. Ugyanezt támasztotta alá a Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató kisebb, magánkézben lévő cégek körében végzett felmérése is.

A kivitel élénkülése részben magyarázható a védőruházatok iránti megnövekedett kereslettel, ám - ahogyan a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap rámutat, - ez a szektor önmagában túl kicsi ahhoz, hogy lényegesen befolyásolja a kínai gazdaságot. Jüanban számolva az év első hónapjában a védőruházatok - maszkok és egyéb textíliák - kivitele 5,9 százalékkal nőtt.

Kína gazdasága a járvány bénító hatásainak nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az első negyedévben - először zsugorodva azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzétenni a hivatalos GDP adatokat. Az idei gazdasági célokat várhatóan a járványhelyzet miatt március elejéről elhalasztott parlamenti ülésszakon tűzik majd ki, amelyet egy szerdai bejelentés alapján május 22-i kezdettel tartanak majd Pekingben. Minthogy a kínai GDP mintegy 20 százaléka származik a kivitelből, így az export idei alakulása fontos tényező a célok meghatározásában.

Az elemzők által várt csökkenés helyett nőtt Kína devizatartaléka áprilisban márciushoz képest.

A devizatartalékot kezelő szervezet (SAFE) csütörtökön azt közölte, hogy a devizatartalék egy hónap alatt 30,83 milliárd dollárral, 3091 milliárd dollárra emelkedett április végére.

Szakértők 9 milliárd dollár csökkenésre számítottak.

Kína devizatartaléka márciusban rekordösszeggel, 46,09 milliárd dollárral csökkent.

Megfigyelők szerint a tartalékszint áprilisi emelkedését részben a dollár gyengülése okozta, miután áprilisban a dollár jegyzése 0,58 százalékkal leértékelődött a jennel szemben.

Kína aranytartaléka április végén 62,64 millió uncia (1 uncia=31,1035 gramm) volt, hatodik hónapja nem változott. Az aranytartalék értéke ugyanakkor a március végi 100,79 milliárd dollárról 106,67 milliárd dollárra emelkedett.

(MTI)