Ez a lépés "egy második nakbát" idézne elő - mondta Abbász, utalva a palesztinok tömeges kitelepítésére, illetve menekülésére az 1948-as háború után. A humanitárius katasztrófa elkerülésére egyúttal humanitárius folyosók megnyitásának azonnali engedélyezését követelte a tengerparti övezetben.

A jordániai állami Petra hírügynökség jelentése szerint a palesztin elnök emellett felszólított a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előforduló "szélsőséges akciók", valamint a ciszjordániai zsidó telepesek támadásainak beszüntetésére is, mert ezek szerinte nagymértékben felelősek a helyzet súlyosságáért. Mindkét oldalon elítélte továbbá civilek meggyilkolását vagy bántalmazását, és felszólított a fogvatartottak szabadon bocsátására.

"Megerősítjük a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ), vagyis a palesztin nép egyetlen törvényes képviseletének politikáját, amely elveti az erőszakot, ragaszkodik a nemzetközi legitimitáshoz, az erőszakmentes ellenálláshoz és a politikai cselekvéshez mint a szabadság és a függetlenség elérésének eszközeihez" - fogalmazott.

Abbász hangsúlyozta, hogy a palesztin nép jogainak biztosítása elengedhetetlen a biztonság és a béke érdekében, és ehhez a kétállami megoldást kell szem előtt tartani. Ennek értelmében létre kell jönnie egy független, szuverén palesztin államnak az 1967-es hatnapos háború előtti határokkal, valamint Kelet-Jeruzsálemmel mint palesztin fővárossal.

Antony Blinken a találkozót követően hangot adott azon aggodalomának, hogy Izrael területük elhagyására kényszerítheti a palesztinokat. (Ha ő így fogalmaz, az azt jelenti, biztosan tudja, hogy erre készülnek - a szerk.)

Ammáni látogatásán Blinken II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, aki szintén a humanitárius folyosók megnyitását sürgette, és a polgári lakosság védelmének fontosságát hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetőjének. Jordánia Blinken közel-keleti útjának második állomása Izrael után, amelynek során Egyiptomot, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is felkeresi.

(MTI nyomán)