Drónok széleskörű használatára az ukrán-orosz konfliktust megelőzően is volt példa. A közel-keleti konfliktusok, afrikai lokális harcesemények és a világ forrópontjain végrehajtott felderítő és kémtevékenységek voltak főbb feladataik. A leginkább a NATO-országok által használt eszközök egy új korszak nyitányát jelezték, és katonai szakértők leginkább a precíziós használat előnyeit hangsúlyozták.
A 2022 februárjában Ukrajnában kiszélesedett harcokban már a kezdetektől fogva jelentékeny szerepet kaptak a légi drónok. A hadmozdulatok kezdetén leginkább az ukrán fél ismerte fel és használta ki az előnyeit. Ukrajna nagyszámú török Bayraktar TB2 UAV-t (2 millió dollár/db) vásárolt már 2022 előtt. Kijev nagy reményeket fűzött ehhez a támadó- és felderítő járműhöz, a kezdeti orosz légvédelmi hiányosságok pedig bemutatták a fegyver erősségeit. A konfliktus első évében az ukrán drónok fölénye megingathatatlannak látszott, de az orosz hadvezetés új stratégiához folyamodott: az Iránnal való szövetségi együttműködés eredményeképpen Sahed 136 (10-20 ezer dollár/db, felszereltségtől függően) kamikaze drónok tömegei jelentek meg a harctéren.
Az oroszok által előszeretettel használt orosz, kínai és iráni drónok 500 és 35 000 dollár közötti, rendkívül kedvező ára és a gyors gyártáskapacitás okán gyors sikereket értek el. Az ukrán oldalon és a NATO-ban nincs megfelelőjük, csak jelentősen drágább és mennyiségileg kevesebb. Ezen eszközöket a nyugati média és hadi"szakértők" először lesajnálták, de tévedtek. Nem vették ugyanis észre, hogy a drónok nem csak precíziós, hanem tömeges támadások véghezvitelére is alkalmasak, mélyen a hátországban is. A tömeges bevetés előnyei között szerepel az ellenséges légvédelem túlterhelésének lehetősége, a védekezés jelentősen nagyobb erőforrást igényel, mint a támadás (mind pénzügyi, mind technológiai szinten) valamint a kis méretű drónok hihetetlenül mobilis légitámadási kapacitást adnak akár az előretolt frontállásokban harcoló lövészeknek is.
A részben szövetséges technológiára megszületett katonai orosz dróngyártás mára a világ egyik legjobb ár/érték arányú hadi innovációjává vált.
Az oroszok legtöbbet használt felderítő drónja az Orlan. Az Orlan-1 a harcok kezdetén, a jelentősen modernizált Orlan-30 a későbbiekben jelent meg a fronton.
A legnagyobb orosz kutatás-fejlesztési végtermék egészen biztosan a kis méretű Lancet-1 és a Lancet-3 (a számok a robbanóanyag tömegét adják kilogrammban). Földi katapult indításával és elektomos motorjának köszönhetően gyakorlatilag hangtalanul képes mozogni, és fedélzeti optikája és intelligenciája segítségével saját maga azonosítja a célpontot. Hátránya, hogy az azonosítást csak nappal képes elvégezni, de egy új technológia segítségével (Lancet-5) már kezdődik a sorozatgyártása egy éjszaka is működő változatnak.
A drón ára 30-35 ezer dollár, ami, figyelembe véve, hogy az eszköz képes a legmodernebb nyugati tankok elpusztítására anélkül is, hogy a tank irányítói akár veszélyfelismerési távolságba kerülnének a drón indítási pontjához, rendkívül alacsony bekerülési költség.







