Az Egyesült Államok és Izrael február óta több légicsapást is mért Irán föld alatti rakétabázisainak bejárataira, valamint elpusztította az azokhoz vezető utakat, hogy elvágja Teheránt katonai arzenáljától. A vizsgált műholdfelvételek azonban azt mutatják, hogy Irán egyszerű eszközökkel, mindössze néhány buldózerrel és teherautóval képes újranyitni bázisait.

Kiderült az is, hogy a tizennyolc föld alatti iráni rakétabázisnál ötven bejáratot nyitottak újra a hatvankilencből. Az ezekhez vezető utakat is helyreállították, a bombázások okozta krátereket betemették, valamint két helyszínen még aszfaltozást is végeztek.

Timur Kadisev, a Hamburgi Egyetem Béke- és Biztonságpolitikai Kutatóintézetének vezető kutatója szerint a perzsa állam húsz éve készült erre a háborúra. Kiemelte, hogy milyen drága és összetett fegyvereket vetettek be az amerikaiak, hogy ekkora károkat okozzanak, amelyeket aztán az irániak buldózerekkel rövid idő alatt helyreállítottak.

Sam Lair, a James Martin Nonproliferációs Tanulmányok Központjának kutatója szerint Irán „mindaddig folytathatja a rakétakilövéseket, amíg van indítója és kezelőszemélyzete, még akkor is, ha a gyártás leállt. Semmi sem akadályozza meg, hogy az indítókat a még mindig bőséges iráni rakétakészlettel lássák el”.

A helyreállításról szóló értesüléseket megerősítette egy amerikai tisztviselő is, aki közölte, hogy a perzsa állam „minden hírszerzési előrejelzést felülmúlva gyors ütemben állítja helyre kapacitásait”.

Donald Trump többször elmondta, Washington célja az, hogy teljesen megsemmisítse Irán rakétaarzenálját. Az áprilisi tűzszünet után Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter közölte, hogy a perzsa állam rakétakészlete megsemmisült, valamint hogy az országnak nincs védelmi ipara.

Ezt az állítást azonban a szakértők kétségbe vonták, becslésük szerint Irán jelenleg is mintegy ezer rakétát tárol föld alatti létesítményeiben, amelyek sértetlenek maradtak a légicsapásoktól. Ez a mennyiség a háború előtti készletek mintegy 70 százalékát teszi ki. Az amerikai hírszerzés szerint a föld alatti rakétabázisok 90 százaléka részben biztosan üzemel, és Irán megőrizte indítójárműveinek csaknem háromnegyedét.

A The New York Times értesülése szerint mintegy harminc aktív iráni rakétabázis található a Hormuzi-szoros mentén, amely fenyegetést jelent az ott tartózkodó amerikai hadihajókra nézve.

Az amerikai hadsereg kiváló a taktikai sikerek elérésében, és az iráni rakétaerő föld alá kényszerítése és elnyomása remek példa erre. Ha azonban ez nem párosul észszerű stratégiai háborús célokkal és egy megvalósítható győzelmi koncepcióval, stratégiai kudarccá válhat − értékelte a helyzetet Sam Lair.

Több mint hatvan ember megsebesült, miután Irán drónokkal támadta szerdán Kuvait nemzetközi repülőterét, aminek 1-es terminálját érte támadás. Az épület tetején hatalmas lyuk tátong, a támadás után készült videókon több helyen is tüzeket lehet látni.

A kuvaiti egészségügyi minisztérium közlése szerint 63-an sebesültek meg, közülük heten életmentő műtéten estek át. A kuvaiti külügyminisztérium pedig arról számolt be, hogy egy halálos áldozatuk is van a támadásoknak. Ez az első haláleset az Öböl menti országokban az iráni háborúban április elején kihirdetett tűzszünet óta – írja a New York Times.

A kuvaiti repülőteret márciusban és április elején szinte naponta érte dróntámadás, amikben több üzemanyagtartály és egy radarrendszer is megsemmisült. A repülőteret támadó drónok nagyjából felét az Irakban működő síita fegyveres csoportok indították. A repülőtér ad otthont a kuvaiti légierő központjának, az Al-Mubarak légi bázisnak, amit az amerikai hadsereg is használ.

A repülőteret csak április vége felé kezdték el megnyitni, a most támadott 1-es terminált két nappal korábban, június elsején nyitották újra, miután egy februári támadásban károk keletkeztek az épületben.

(CNN - NYT - Index - Telex nyomán)

Korábban írtuk: Trump és zsidó főnökeinek "győzelme": Irán még mindig rendelkezik rakétáinak és mobil rakétaindító állásainak 70%-ával