Szutyok egy idő van, az utak ugyan nem csúsznak, ami nem is csoda, mert egyrészt, ahogy írtam +6 Celsius-fok van (Nem Kelvin és nem Fahrenheit, hanem Celsius-fok), másrészt esik az eső és így elolvadt a hó. Fahrenheit a róla elnevezett hőmérsékleti skálát azután hozta létre, miután meglátogatta Koppenhágában Ole Rømer dán csillagászt. Nem tévesztendő össze a Roamer óraüzem tulajdonosával. Az amúgy sem dán nemzetiségű volt. Szóval Rømer fejlesztette ki az első termométert, melynek kalibrálásához két rögzített pontot alkalmazott. A Rømer-féle skálában a víz fagyáspontja 7,5 °Rø, a forráspontja 60 °Rø. Fahrenheit azt szerette volna, hogy a skálában ne legyen negatív érték, ezért a skála nullapontját szülővárosa, Danzig (Gdańsk) 1708-as, legkeményebb telének hidegéhez viszonyította; ezt ammónium-klorid és víz keverékével könnyen elő tudta állítani: ez az érték -17,8 °C. Saját testhőmérsékletét 100 °F-ként határozta meg, a víz fagyáspontja 32 °F, forráspontja 212 °F. Fahrenheit azonban a mérések idején vagy lázas lehetett, vagy p@csarészeg volt, vagy azt szerette volna, ha a skála két végpontja között pontosan 180 fok a különbség, ugyanis a megadott rögzített értékek nem pontosak (ez csak Fahrenheit halála után vált nyilvánvalóvá). A normális emberi testhőmérséklet értéke ugyanis 98,6 °F (37 °C), szemben az általa megállapított 100 °F (37,8 °C) értékkel.

A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike. Két faktor határozza meg: a nulla Kelvin az abszolút nulla fok (amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást), és az egy Kelvin különbség a víz hármasponti hőmérsékletének 1/273,16-od része. A Celsius hőmérsékleti skála jelenleg a Kelvin-skála által definiált, csak a 0 °C a 273,15 Kelvinhez tartozik, mely nagyjából a víz olvadáspontja normálállapotban. A Kelvin új definíciója számára meghatározták a Boltzmann-állandó lehető legpontosabb értékét. A Kelvint a brit fizikus, Lord Kelvin (William Thomson) tiszteletére nevezték el, aki bárói nevét a Glasgow-i Egyetem területén keresztülfolyó Kelvin folyóról kapta. A Celsius-skála is egy hőmérsékleti skála, melyet bevezetője, Anders Celsius annak két végpontját a maihoz képest felcserélve használta. A jelenlegi skála Stromer svéd tudós módosításával alakult ki 1750-ben.

Európában ez a legelterjedtebb hőmérsékleti skála a közéletben. A víz fagyáspontja (más nézet szerint a jég olvadáspontja) és forráspontja közötti hőmérséklet-tartományt 100 egyenlő részre osztotta fel. Teljesen élhető hőskála, ennek ellenére a suttyó amik például Fahrenheitben adják meg a hőmérsékleti adatokat. A jenkik amúgy is úgy hülyék, ahogy vannak, például nem képesek kilométerben vagy méterben gondolkodni, pedig az lenne az SI-mértékegységrendszer lényege, hogy a Föld bármely pontján képben legyünk, és ne kelljen számolgatni, hogy teszem azt 360 mérföld az hány kilométer. Meg aztán nem mindegy, hogy sima mérföld, vagy tengeri mérföld. Abban is kurva nagy katyvasz van, a fene se tudja már, melyik hány méter. Mert ugye, mint köztudott, a távolság SI-mértékegysége a méter. Mondjuk a hőmérsékleté a Kelvin, mégsem ezt használják például az európai meteorológiai intézetek. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy Európa tele van f@szfejekkel, ami amúgy igaz is.

Remélem, minden kedves kis ösmerősömnek hasznos információkkal szolgálhattam. Legközelebb egy ennél sokkal fontosabb dologról fogok írni. Vagy a Martin-féle olvasztókemece működési elvét fogom kibontani, vagy pedig a LED-technológiák elterjedéséről a korszerű hazai mezőgazdaságban. Utóbbi sztori SCI-FI-kategória, hiszen nem hogy LED-technológia nincs a honi mezőgazdaságban, hanem konkrétan hazai mezőgazdaság sincs, amiért az 1990 utáni kormányok valamennyi mezőgazdaságért felelős államtitkárát, miniszterét azonnal fel kellene lógatni az első fára. Ha nincs fa, megfelel egy combosabb villanyoszlop is. Kivéve ezt az Ángyán gyereket. Ez jó csóka. Ki is b@szták asszem a pártból is meg a minisztériumból is. A Zsíros is jó kölök volt. Apunak iskolatársa volt Magyarbánhegyesen. Az 1990 előtti mezőgazdasági minisztereket meg azért kellene felkötni, mert büdös kommunista féreg volt valamennyi és asszisztáltak ahhoz, hogy elvegyék a földet a magyar parasztoktól. Ha meg nem asszisztáltak hozzá, mert mondjuk 1959 után voltak miniszterek, akkor rühes kutyák, ugyanis semmit nem tettek annak érdekében, hogy a kisgazda visszakapja a földjét.

Aztán meg itt volt ez a földkárpótlás. A rokonságom igen magas százaléka volt földműves. Konkrétan mindenki. Főleg apai ágon. Nagyapám csendőr volt. Mindenét elvették a rühedékek 1946-ban, utána 1957-ig rendszeresen bevitték az orosházi ÁVH-ra és belevarrták egy zsákba, amit órákon át rugdaltak. Epilepsziás is lett az öreg. Ha valaki kételkedne ebben, itt a bizonyíték.

Na szóval, Nagypapa 1988-ban jobblétre szenderült, a család pedig legalább annyi "kárpótlási" jegyet kapott, amin akkor egy "kataszteri hold"-nyi földet sem lehetett kapni. Azért ennél már hallottunk jövedelmezőbb kárpótlási ügyletekről. Illetve manapság csak arról hallunk...

Miközben megírtam ezt a kis esszét a nővérem kioktatott, hogy miért nem lehet az új mosógéphez folyékony mosószert használni. Ugyan a "Ha a mosóporra vizet öntünk az is folyékonnyá válik, ergo mosópor sem használható!" kijelentésemmel nem tudott mit kezdeni, próbáltam elmagyarázni neki, hogy ezt a mosógép leírást egy igazi kókler írta és íratta. Szóval amíg szültem az esszét, nem változott a hőmérséklet itt Keszthelyen, a Széchenyi utcában. Amúgy azt a csajomat, aki huzatos utcának hívta a Széchenyi utcát itt Keszthelyen nemes egyszerűséggel csak Lajosnak hívtam. Pedig csudaszép neve volt: Rege Emőke. Csudaszép csaj is volt. Sudár, hosszú combok, hosszú, göndör fekete haj, hatalmas barna szemek, szép arc... A szél azért megállt, no nem a Széchenyi utcában. Itt mindig fúj az északnyugati. Az eső esik, az utak nem csúsznak Keszthelyen. És ez a lényeg!